Mézes kenyér

Szombaton kaptunk Tomitól mézet, amit apukája a saját méheivel készít. Úgy éreztem, hogy az én édesszájú babómnak ízleni fog és pár korty mézes (egyébként kunyerált) teát leszámítva eleget vártunk vele. Én egészségesnek tartom, bár önmagában nem mondhatnám, hogy rajongok érte, de az esetleg benne lévő és néha allergizáló hatású virágporok miatt nem ajánlott kicsiknek. Zselyke egyelőre makk egészséges és attól a kevés kivételtől eltekintve nem is válogatós.

Én a "mindenből szabad picit" elvet pártolom, így reggelire felkínáltam a vajas mézes kenyeret a lány számára. Egy nagy, de vékony szeletelt kenyeret négybe vágtam, vékonyan kapott rá margarint, majd egy kis mézet, amit miután rácsorgattam, egy ügyes, félbehajtós trükkel egyenletesen eloszlattam.

Először az ujját dugta bele, de, hogy ne csak Micimackó féle nyalakodás legyen, gyorsan haraptattam vele a kenyérből. Tettem siker koronázta, ügyesen megevett végül egy fél szelet kenyeret és egy harmadik negyedről leszedte a mézet, amennyire tudta :) Télen beiktatunk még pár mézes reggelit!