S ami azt illeti, még mindig tudná... sőt, látom, ahogy előbb-utóbb a lőrinci ágyát is feldíszíti :) Ha ez megtörténik, érdemes jelen lenni közben, mert elképesztően tudatos a lány. Sorra szedi le a matricákat és Dávidhoz hasonlóan szereti, ha a kígyók, virágok, vagy medvék (amiből több van) egy kupacba kerülnek. Ugyan szólnom kell, hogy ne ragasszon egymásra, mert a térbeli, pufi matricák esetében ez nem túl nyerő ötlet, de egyébként nagyon ügyes. Az eddigieken felül újabb 2 csomag került fel az ágyra, mert Tata túl alacsonyra rakta- a babó a pampers-es kukacra felállva elérte, kibontotta és kívülről az ágyba benyúlva kb a felét már fel is ragasztotta a viszonylag sötét szobában, mire idejött hozzánk és boldogan mondogatta, hogy "mátci". Valahogy így mondja, hogy matrcia :)
Lilypie First Birthday tickers
2013. december 30., hétfő
Magorovics új cipői
Egészen pontosan a két szélső, mert azokat vettem meg neki. Ma a camponában benéztem a CCC-be, mert volt Viktornak egy -30%-os kuponja, amit még a tescoban kapott. Mondjuk ez most nem kellett, mert kupontól függetlenül mindenre -30% van most, így a nagyfiú jövő nyári/őszi cipőiért összesen 2.575,-Ft-ot fizettem. A méretet a Zselykével megalapozott "szakmai tapasztalatok" alapján mertem bevállani, mert a lánynak az első csizmája, amikor 1 éves volt, 18-as volt, tavasszal már 19-es cipőt hordott. Így bevállatam az elérhető legkisebbeket, egy 19-est és egy 20-ast. Papíron a macis jobb oldali a kisebb, de ahogy összemértem őket, inkább a jeep-es. Majd elválik, hogy mikor és melyik lesz jó :)
2013. december 29., vasárnap
Csodacsülkök! Szeretem :)
Magor az ölemben fekve játszik a lábaival :) Viktorral együtt imádjuk, mikor ezt csinálja. Komolyan koncentrál, hogy megragadja a lábujjait, majd ha az egyik talp megvan, a másik lábujjai szerteágazóan megfeszülnek... A talpa és a lábfeje még párnás, a lábszára pedig... hát arra nincsenek szavak! Talán csak a fenti jelző: csodacsülök :)
Csupa kaja :)
Magor annyira mohó tud lenni, hogy sokszor nem győzi lenyelni, amit a szájában tart. Egy-egy nagyobb levegő vételnél aztán csorog minden, amerre aktuálisan lejt a terep. Husi pofiján és a baba tokával megtámogatott kerek állán csak úgy csüngenek a cseppek ilyenkor :) Kíváncsi leszek hány kg-ot mérünk este!
2013. december 28., szombat
Zselyke matricás ágya
Az egyik adag- állatos- karácsonyi ajándékként kapott matricák nem sokáig lapultak a zacskóban. Amint előkerültek, Zselyke bezsongott. Megígértem neki, hogy felragaszthatja őket a szobájában az ágyára és a szekrényre... hát bizony mind az ágyára került, s majdnem mind a fejéhez. Nagyon boldog volt ahogy random módon leszedte, majd a maga babós módján tudatosan kiválasztotta a helyüket és csak rakta, rakta :)
2013. december 27., péntek
2013. december 26., csütörtök
"Elfogy az idő, mindennap rólunk szól a dal"
Ma délelőtt Józsi javaslatára elmentünk kicsit csavarogni. Négyesben mentünk, Zselyke, Dávid, Papa és én. Célállomásunk az általam eddig még csak a tévében látott Kisváros, azaz Szigetvár volt. Megnéztük a Makovecz tervezte vigadót, a főteret, a várat. A babó még odafelé elaludt az autóban, így a kocsiból kiszállva rögtön mei tai-jal kezdtünk. Mivel nem voltam eléggé előrelátó, így az én kabátomon kívülre a jól beöltöztetett Zselyke került a mei tai-ba. Hát bizony így csak éppen hogy belefért a lány... mivel sejtettem, hogy bajos lesz a dolog, így előre kötöttem, hogy a fejét tudjam tartani, mert az alvó babó nem tudja :)
Kb a vár 3/4-énél Zselyke egyszer csak felébredt, rám-, majd szétnézett és egyik kezét kihúzta s már mondta is, hogy "héte". Amikor "kiszabadult", rendesen fogta a Papa és (!) az én kezemet is, de ha meglátta Dávidot, ő utána kiabált, s a városban az utcán futott is, miközben mondta, hogy "Dávid, vááj!" :) Hazafelé autóból megnéztük a lakótelepet és a lakóparkot, majd Szulejmán síremlékénél is megálltunk. Zselyke boldogan lépcsőzött, majd megpróbálta kigyomlálni az elszáradt virágokat a síremlékről...
Kb a vár 3/4-énél Zselyke egyszer csak felébredt, rám-, majd szétnézett és egyik kezét kihúzta s már mondta is, hogy "héte". Amikor "kiszabadult", rendesen fogta a Papa és (!) az én kezemet is, de ha meglátta Dávidot, ő utána kiabált, s a városban az utcán futott is, miközben mondta, hogy "Dávid, vááj!" :) Hazafelé autóból megnéztük a lakótelepet és a lakóparkot, majd Szulejmán síremlékénél is megálltunk. Zselyke boldogan lépcsőzött, majd megpróbálta kigyomlálni az elszáradt virágokat a síremlékről...
Dávidhoz képest sem pici karácsonyfa! |
Alma patak |
Zselyke, Dávid és én a nagy fánál és a mohás várfalnál :) |
Ahányan vagyunk, annyi felé... |
"Dájid" |
"Anya! " |
Jön, jön... |
2013. december 25., szerda
Aki körül a világ forog
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)