Pöcök napló: augusztus 2018

2018. augusztus 31., péntek

Magor fotók

Magor mindig akar fényképezni, ha én igen. Tegnap és ma is készíthetett pár képet. A többség érdekes koncepciójú, vagy elmosódott:

Az imádott körte fája

Ezt Tasi lőtte a nagyokról a kerti toronyban (gép Magor nyakában)

De van pár, ami nekem nagyon tetszik. Van érzéke hozzá :)

Felfedeztük az érdi Dunapartot is

Zselyke tegnap este kitalálta, mit is szeretne. Megint a Dunapartra menni, ahol múltkor is voltunk, hogy köveket dobáljanak. Gondoltam ez jó ötlet, de most inkább nézzük meg az érdi szakaszt. Mint a közel 3,5 órás kiruccanásunk és az "Anya, ez a legszuperebb nap!", "Ez jobb, mint a másik Duna!" kijelentéseik igazolják, ez jobb hely. Előnyök: határozottan hosszabb partszakasz, ami kavicsos (ez dupla előny: nincs dagonya, van mivel "kacsázni"), találtam árnyékos részt parkolni, vannak padok, asztalok és még tűzrakó is. Zselyke odáig volt a gyönyörtől, mert látott siklót és "vmi hüllőt"- ami bár nem egyszerre láttuk, de közel 80%, hogy béka volt még korábbi, lábatlan alakjában :) A fiúk a "picike sziklákkal" kacsáztak, valamint uszadékfákkal. Mivel bő másfél méteres igen sekély szegélye van, ami hol 5-10cm-es, hol max Tasi térdig ér, így hagytam, hogy belemehessenek. Persze Tasi nem igazán értette meg és ragyogó szemmel bele is guggolt... Ő mellkasig ázott, de ez ebben az időben nem okozott gondot. Élvezték a hullámokat, amik visszasodorták az eldobott fákat. Láttunk két uszályt, egy kisebb motoros hajót, rengeteg repülőt, a parton csónakokat, két pecázó bácsit is. Rajtuk kívül még két emberrel találkoztunk ezidő alatt és elég hosszan elsétáltunk a parton. Gyűjtöttek kavicsot, kagylót. Az egyedüli negatívum egy valószínűleg darázs csípés volt, ami Zselyc bal felkarját érte az első félórában a parton. Belőlük és mindenféle lepkéből is sok volt, amik a gyerekek körül táncoltak, hiába, ebben a melegben az állatok is a vízhez mennek.