Két kis majom

Zs: Anya néézd! Magor ne, csücsülj vissza!

Lököttek :)

Zselyke húsvéti báránya

Zselyke nagyon boldog volt, hogy három hét kihagyás után újra én mentem érte az oviba. Éppen rajzolt, mert mint megtudtam a ragasztást már befejezte és mikor észre vett, fülig érő szájjal azonnal pakolt és jött. Mondta, hogy az összes bárányt fotózzam le :) 

Mikor elindultam érte, a fiúk ébren voltak, Tas épp előtte evett (20g-ot)‎, Magor pedig "jó" szokásához híven sírt, mert elmegyek. Mire visszaértünk a lánnyal Maguga a Tatán aludt (szegény akkor és arra ébredt, mikor kibújtam alóla, hogy 3-kor megetessem az öccsét), Tasli manó pedig a járókában talált álomport :)

Alszanak a fiúk

A legcukibb FIÚK az életemből

Azt kell mondjam igazi mázlisták vagyunk, hogy a három gyerek ennyire imádja egymást. Zselykéről és Tasról már került fel kép, most jöjjenek a Magorék. Magor amilyen fiatal és erős, annyira finoman igyekszik Tast megsimogatni. Ha sír az öccse, csapot papot (sőt, cumisüveget) otthagy és rohan a cumit odaadni- még akkor is, mikor Tas evés közben, két korty között sír fel lustaságában :) Íme a FIÚK videója és képei :)

A videó :)

Zselyke "szerelmes" Tasba

Ha teheti,csak fogja, ha nem vagyunk velük egy szobában, sokszor erre jövünk vissza. Tas nyugodtan elvan nála, egyik reggel a sírást is Zselykénél hagyta abba, mikor odaadtuk neki. 

Magor is nagyon aranyos, ahogy a kezeivel óvatosan megsimogatja a buksiját. Cukik!

Kezdődik: Zselyke anyukásat játszik :)

Elővette a még Csillitől kapott babáját és utánoz.

Zs: nem szabad bántani, ő még nagyon pici... kinyitotta szemecskéjét, kiveszem most... ne sírj, adok egy puszit... mutatok neked valakit, ő a Magor, ő a baba. Szia Magor!...én nagyon jó anyuka lettem 

Annyira cuki, hogy hihetetlen és remek az önértékelése! :)

Tas, az egy hetes kismanó :)

Testvérek első találkozása

Tegnap végre eljöttünk a kórházból, mert szerencsére mindketten jól vagyunk. Tas távozás kori súlya 2.810g (3.070g-mal született). Egyelőre "szokatlanul" pici, de ugyanez a kettősség volt anno Magornál is - az újszülött nagyon picinek tűnt, az addigi kisgyerek pedig hirtelen "óriási" lett :)

Magor találkozott vele először, miután megmutattuk neki, hogy a hordozóban van az öccse, felmászott az asztal mellé és onnan leste, ringatta a hordozót, majd később a kanapén közelebbről is megvizsgálta.

Egyik "eeez"-t követte a másik, megmutatta az orrát, kíváncsian nézte ha sírt és alig lehetett távol tartani a járókától, ahova bemászott volna.
Tata hozta haza Zselykét az oviból, így ő kora délután látta először pici öcsit, akit Viktor tartott a karjában. A babó tündéri volt, ahogy megvizsgálta, mindent nagyon "picinek és cukinak" talált Tason, a fülét, a körmét, az orrát.

 Mikor sírt, szaladt a járókához, hogy boci bocit énekelve megnyugtassa :) este nagyon figyelte a két nagyobb a fürdetést és ők is rekord idő alatt másztak ki a vízből, mivel Tas hamar végzett.

Egész végig egy mondóka kísért

Tas születésénél egy dolog tűnik állandónak: a férfiakat megszégyenítően horkoló szobatársak. Vasárnap kezdődött, ahol a három ágyas szobában az egyik kismama rögtön azzal kezdte, hogy most aludjak, ha tudok, mert a másik hálótársunk iszonyúan horkol. Igaza volt! Mondanom sem kell, hogy az alvás nem nagyon ment, részben az izgalom, részben a műtét előtt kötelező hajnali elfoglaltságok miatt. Hétfőn este a császáros intenzíven adtak nyugtatót, hogy tudjunk aludni, így sikerült is egy huzamban 6 órát. A gyógyszer előtt végig úgy jártam, hogy minden kis neszre felriadtam- a gyerekek mellett azt hiszem ez természetes. Keddtől a gyerekágyas osztályon következett a folytatás, ketten voltunk a négy ágyas szobában és természetesen nem elég, hogy a csaj a Dr Bubóból kinézetre is Ursulára hasonlít, medve mód horkol is. Plusz egy kissé alacsony az empatikus készsége, ugyanis a fém széket és a fém, gyerekeknek fenntartott tolható kocsit is képes az éjszaka közepén tologatni... Szerdán aztán mind a négy ágy elkelt és sikerült még egy brutálisan horkolós, arcra leginkább egy disznó orrú tellarita star trek szereplőre hasonlító szobatársat kifogni,aki szintén képtelen a széket megemelni. Duóban nyomták éjjel a horkolást, a negyedik anyukával többször összenéztünk, én meg csak Zselyke ovis mondókájára tudtam gondolni: dirmeg dörmög a medve...

Ó és persze Tas az esti 9 órai vacsora után csak 2-kor és fél 6-kor ébredt fel enni, egyébként aludt, mint egy földre szállt angyal!

Megszületett Tas!

Ma, kis túlzással hosszas várakozás és egy másik izgulás (majdnem csúsztunk még többet, konkrétan befáslizva, a dokik bemosakodva várták, hogy megkaphassam a spinális érzéstelenítést) után, Viktorral a fejemnél, ma 11 óra után pár perccel megszületett Tas! 51cm hosszú és 3.070g. Hosszú vékony ujjai vannak és cukker, sötét haja! Kicsit olyan az orra, mint Zselykének, csak fiúsabb :) Délután 4-kor behozták egy órára, lesett a hangomra, hagyta, hogy simizzem a kobakját, szopizott is, majd elájult :)

Magor nagyon örült, hogy hazaértem

Ma be kellett mennem a kórházba, hogy felvegyenek az osztályra, ahova vasárnap délután befekszem. Reggel Zselyke és Magor is sírt, remélem jobban viselik majd a vasárnapi búcsút és a pár napos anya-mentességet...

Miután hazaértem és Maguga felébredt, így örült nekem és vagy fél óráig ki se lehetett robbantani az ölemből. Azt hiszem miután jövő héten hazajövünk Tassal, a pocakom is hiányozni‎ fog neki, mert imádja párnának használni :)))

Állatkert

Ma reggel Tomiékkal állatkertbe mentünk. Zselyke nagyon örült, hogy Gergővel találkozott, egymás kezét fogva jártak többnyire más utakon, mint mi :) Magor néha sétálhatott, de üres kézzel szökési kísérletnek tűnt, amikor meg a sós perecet ette, szinte nem is érdekelte a külvilág. Tuci próbált a nagyokhoz csatlakozni, de egyelőre nem igazán hagyták az ovisok.

Délben eljöttünk, ettünk a BRGR-ben, de megfogadtuk, hogy jó darabig nem kapnak krumplit sem a gyerekek, mert megint csak pár szemet ettek belőle (persze lehet a 2 perec volt most a ludas). Választhattak egy-egy lufit is, ami végül Micimackós és minionos lett.‎ Jó nap volt, jó levegőn, főleg így egy héttel Tas előtt :)