Szilveszteri cica

‎Megkérdeztem Zselykét, hogy szeretne-e arcfestést, mert ma buli van. CICA! Jött a gyors és határozott válasz. Neten minta keresés, majd megvalósítás. Az eredmény: a legszebb cicalány :) megmutattam neki a fényképét, erre ő:

Zs:‎ tetszik Anya! Majd megmutatom Apának milyen cica lettem :)

Megérkezett Zselyke kendője

Karácsony előtt nyertem a Facebook-on egy Little Frog gyerek karikás kendőt (a felnőtt méretű bármilyen pamut kendő főnyeremény nem jött össze), amiből ugyanolyat választott a lány és Viktor is, mint amilyet én vettem nyáron Magorhoz. Így igazi "mini me" lesz, főleg, ha kicsit jobban belejön és majd látja, hogy a pici öcsi is így lesz az elején hordozva :)

Mikor mondtam neki, hogy megérkezett az aj‎ándéka, nagyon örült, de egy normális képet sem lehetett róla csinálni, nem volt hajlandó mosolyogni...

Lufizni jó!

A nagy hiszti, rámolás és mese olvasás után lufizott a két ördögfióka. Sokkal jobban élvezik, ha csak felfújom és hagyjuk leereszteni, mert vicces hangja van:

Kutya ide, kutya oda, ez így se tetszett neki

‎Magornak mindegy, hogy ötujjas vagy egyujjas, hogy csak csíkos, vagy kutya is van rajta, utálja a kesztyűt. Felpróbáltuk az újat és bizony ez is emberiség ellenes cselekedet volt, de minimum Magor ellenes :)

(meglepetés volt, hogy itt gyárilag gondoltak az akasztóra!)

A nap beszólása

‎Ma elmentem a cukorterhelés és a vérvétel eredményért, hogy mikor a dokihoz megyek, nálam legyen. A Kálvinnál volt egy kisebb karácsonyi vásár, ahol végre találtam normális egyujjas kesztyűt Magornak. Az eladó bácsi egyszer csak megkérdezte:

Ő: hány gyereke van kismama?

Én: ő lesz a harmadik.

Ő: á, gyűjti őket! :)

Meg se tudtam szólalni, mert olyan meglepetésként ért, hogy hárommal már gyűjtő vagyok, mániákus "gyerek halmozó"‎... még jó, hogy Zselyke után mindenki azt kérdezte mikor jön a második, majd Magor után a harmadik. Ezek szerint ők mind felbujtók???

Zselyke pogácsát sütött és ezt most majdnem teljesen egyedül

Holnap lesz az oviban a karácsonyi ünnepség, amire süteményt (sósat vagy édeset) és üdítőt kértek. Zselykével pogácsát sütöttünk, mert arra gondoltam, hogy biztosan sokan visznek majd mézeskalácsot. A kisasszony a szokásosnál is jobban bírta a segédkezést, konkrétan most végig kitartott! Gyúrta is, nyújtotta is, szokott módon szaggatta és most először tojással "le is festette" őket egyes egyedül. Én gyakorlatilag a tésztát gyúrtam össze és segítettem neki, mert ha magára hagyom, matrica vastagságúra nyújtja :)

Mivel ilyen nagyon ügyes és önálló volt, most nem csak fényképek készültek, hanem Maguga aláfestő gagyogásával videó is, amit visszanézve Magor végigtapsolt :) (süti, süti pogácsát)

ABC song, avagy a lány az angol abc-t énekli

Mondanom sem kell, hogy ledöbbentem, mikor reggel a lány elkezdte énekelni az angol ABC dalt, mondván, hogy ezt szeretné a YouTube-ról nézni.
Döbbenetem többszörös:
- jó, hogy ezt felismerhetően énekli, szemben az oviban tanult dallal
- majdnem az egészet tudja és egész jól
- az angolok, amerikaiak tudnak valamit, mert sajnos jobban tudja és szereti ezeket a dalokat, mint a magyarokat, bár a mondókák és gyerekdalok jöhetnek
Másodjára csak egy részét mondta el az abc-nek, de azért ez se rossz:

Magor kesztyűt kapott,

‎De nem tetszik neki. Sajnos csak 5ujjas volt (ráadásul 495,-ért), amit ekkora gyerekre feladni lehetetlen, pedig a színe is jó és két rétegű, szóval jó meleg lenne. A próba során az egyik kezén kb 3 ujj helyére ment be mind az öt, a másikon talán csak a hüvelykujja volt a helyén... mondjuk így nem csoda, ha bőg, de ha olyan hideg lesz, akkor bizony ez kerül rá, ha csak nem találok valahol egy normális egyujjast. Zselykéből kiindulva ez jó lesz rá jövőre is, akkor talán majd együttműködik a felvételnél is :)

Éljen a beígért fagyi!

Kényszerpihenő

Zselyke babó keddig nem megy oviba, mert beteg. Most volt itt a doktornéni, akit sírva fogadott, de végül a "szeretnéd, hogy a Jézuska hozzon ajándékot? Akkor nyisd ki a szád!" kezdeményezésemre közreműködő volt. Amikor meghallgatták már csak csendben mondta, hogy "ez hideg!". 

Tegnap nyűgösen hoztam haza az oviból, álmos volt, azt mondta, hogy fáj a feje. Láza nem volt, de látszott, hogy valami nincs rendben. Éjjel aztán átjött, végig forgolódott, ölelgetett, ébren volt sokszor (én is alig aludtam, már felüdülés volt, mikor Viktor fél 7-kor elment, de a babó persze hulla fáradt volt). A szokásos 7:45-ös ébresztő után megmértem a lázát, 38,2 fok. Itthon maradt, de fel akart öltözni :) a hétfői ebédet lemondtam, majd kihívtam a doktornőt. Persze előtte átmentem Mártiékhoz, mert mikor a telefonom finoman szólva rakoncátlankodott, ez a szám is eltűnt! 

A diagnózis: torokgyulladás, így kapott 5 napra való antibiotikumot, amit naponta 3x kell bevennie. Remélem, hogy jó ízű lesz, mert csak a vitaminnak nevezett/hazudott dolgot haj‎landó bevenni a lány, a gyógyszert nem. Ha lázas, mehet a Nurofen. Magor torka szerencsére rendben, így ő nem kap újabb gyógyszert, a köhögésére maradhat a mentolos köptető, ami a fiatal úrnak legalább ízlik. A szerdai ovis karácsonyi ünnepségre bízom benne, hogy rendbejön a babó :)

Maguga nevéhez hűen megőrült

Jót mulattunk rajta, mikor megtudtuk, hogy a Magor csehül őrültet jelent. Magor ma ennek megfelelően igyekezett lefejelni hosszú perceken keresztül a kispárnát, amit sikerült felvennem:

Egyébként Zselyc mostanában nem Magugának szólítja, hanem talált találóbb becenevet az öccsének, ő a "pici pocikám" :)

Zselyke aranyköpései

‎Tegnap kilépünk az ovi ajtaján:

Zs: ma festettünk házat! De ELVETTÉK ! 

Én: biztos meg kell száradnia, azért :) és milyen színűt festettél?

Zs: nem tudom :(

(Ma reggel aztán az egyedüli probléma az volt az oviban, hogy meg akarta mutatni, de mint kiderült, ez kar‎ácsonyi ajándék lesz és még "titok", nem a faliújságra kerülő alkotás)

...

Reggel jön le a lépcsőn, Tatának kiabál: 

"Hova bújócskáltál?" :))

Első ottalvós ovi: teljes siker

Kicsit izgultam, hogy mi fogad majd, mikor délután a lányért megyek, vajon aludt-e?! De úgy tűnik, kár volt. Mikor benyitottam a terembe, épp a zsúrkocsira tette vissza a poharát, ráadásul annyira a miliő hatása alatt állt, hogy még se hallotta, mikor szóltam neki, meg sem látott. Ment vissza az asztalához rendezkedni, széket betolni, szalvétát odébb tenni... csak akkor eszmélt rá, hogy ottvagyok, mikor Éva néni szólt neki :) Utána aztán fülig érő szájjal futott, a vajas kenyér része az uzsonnának hamar világossá vált, mert szinte fülig vajas volt mindkét oldalon :) Éva néni nyugtázta a dolgot, hogy ezt még gyakorolni kell (hiába, a babó arisztokrata módon töröl szájat, éppen csak az arcához érintve egy szalvéta csücsköt), majd felhívta rá a figyelmem, hogy a lány egyedül vette fel a cipőjét - kacsában. Megbeszéltük, hogy nem tudni mi az oka, hogy hol tudja/ észre is veszi a kacsában való felvételt és javítja, hol fittyet hány rá. Öltözés közben megtudtam, hogy nagyot aludt, de "elvesztettem párnámat, takarómat... hol van manóm?". Nézem a zsákban, nincs. Kérdezem, hogy hol van, hisz holnap is szükség lesz rá, de nem tudja. Vissza Éva nénihez, aki megkérdezi Zselykét, hogy hova tette, mert úgy lett kiküldve a mosdóba, hogy előbb tegye a zsákjába. Ott nincs, "biztos mosdóban hagytam" jött a gyors válasz és már híve hamva sem volt, már futott is a wc-be. Pár pillanat múlva jött a manóval, aki visszakerült a zsák zsebébe és kapott Zselykétől puszit és instrukciót is, hiszen ő az oviban alszik: "aludj nagyot manó!".

Ez a nap is eljött

‎Zselyke babó ma alszik bent először az oviban. Vittük a paplanhuzatát, tegnap varrtam neki egy olyan kispárnát, amin itthon nálunk szeret aludni és miután beértünk, bekerült a zsákjába az alvómanó is, amit direkt az ovira kért.

A reggel folyamán két dolgot ismételgetett (amik ráadásul ellentétesek): 1. Nem akarok oviba menni! 2. Ne gyere értem! Mikor beértünk már mosolygott és csak menni akart be. Az én nagy ovisom :)

Zselyke nagyon várja a Télapót

Ma miután elmentem a lányért, lefotóztam az új ovis faliújságot. Csütörtökön csizmákat festett a csoport, de mint kiderült, Zselyc volt az egyetlen, aki kettőt is festett, így nekünk egy a hűtő ajtót díszíti. A faliújságon balról a második Zselykém remekműve, felhívom rá a figyelmet, hogy az egyetlen, amelyik boka környékén is kapott vatta díszt :)

Pénteken, mikor itthon volt, akkor pedig a Mikulás fantomképe készült el, az ovis "liba díszítő‎" módszerrel, ahogy a lány a krepp papíros ragasztást hívja.

Magor alkotott

Ma délelőtt megszerezte Magor a ceruzákat és mivel ráértem csak vele foglalkozni, hogy ne szúrja ki a szemét és lehetőleg a hegyek se törjenek tipityára a ceruzabélben, így nagyon nagy átéléssel alkotott. Kopogtatva pöttyözött, pont úgy, ahogy Zselyke is kezdte :)

Magor babakocsiban

teljes alakos Michelin baba

igazi vigyori Maguga :)

‎Ez nála mondjuk, hogy nagy szó, mert szerintem a két kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor ült, azaz inkább feküdt babakocsiban. Én csak az elején használtam vele, mikor olyan pici volt, hogy abban vittem ki levegőzni, míg mi Zselykével játszottunk vagy játszótereztünk. Most viszont már úgy érztem, hogy csak így tudom biztosan elvinni a spar melletti gyógyszertárig, hogy ő is levegőzzön. Először kicsit furcsállotta a dolgot, nyöszörgött kicsit meg próbált helyezkedni, aztán meglátta ennek is a szépségét: könnyebb lábat lóbálni mint anya hátán a mei tai-ban :) halandzsázott, beszélgetett, sőt, néha a hinta palintát is énekelte, amit hazafelé sikerült felvennem:

Itthon aztán csalódtam magamban, mikor úgy gondoltam- tévesen-, hogy még fel tudom hozni Magort babakocsival együtt a lépcsőn. Felemeltem ugyan, de azonnal rá is jöttem, hogy ez így picivel félidőn túl már nem kényelmes (biztos nem lehetetlen, de kár erőltetni, mert értelmetlen), így nehezen kivarázsoltam a Michelin babámat a kocsiból és külön hoztam be.

Adventi készülődés az oviban

Zselyke ma nagyon aranyos és jó kislány volt, miután hazajöttünk az oviból evett egy túrórudit, majd az emeleten hozzám bújt és kb 10 percen belül aludt is :) Magától ébredt negyed 4-kor, Magor is jó kisfiú volt, így a lánnyal elmentünk az oviba a délutáni kézműves foglalkozásra. Ezúttal karton karácsonyfát díszíthettek- Zselyke babó hármat is csinált és a papír  mintalyukasztóért teljesen odáig volt, ez a hóemberekkel díszítetten látszik is-, valamint tapétából cikkcakk ollóval vágott csíkokból fenyőfadíszt. Az ollózás szintén sokáig lekötötte, de a végén már nem koncentrált, hanem csak gyorsan gyorsan igyekezett vágni, így picit megvágta az ujját. Itthon aztán szólt is, hogy bibis az ujja, még szerencse, hogy a szappanos kézmosás utáni macis sebtapasz mindenre gyógyír :)

Ma egyébként Viktor is bejött hozzánk az oviba, így futólag látta a termet, Éva és Anita nénit, valamint sikerült mindent megmutatnom, hogy hol is van (zsák, ilyen-olyan ruha), hogy jövő héten hétfőn, mikor én cukor terhelésre megyek, ne keressenek semmit se, mikor ő viszi reggel a babót oviba‎.

Magor élvezi, hogy

‎Zselyke az oviban és így csak az övé Anya és az összes játék is! 

Ma is kekszet sütöttünk

Miután Zselyke vasárnap sírva kereste az esernyős és kör alakú sütijét és sikerült rájönnöm, hogy a kb két hete elfogyott itthon közösen gyártott vajas kekszről van szó, megegyeztünk, hogy a héten újra sütünk. Nagyon aktív volt, az 1kg lisztből készülő, kb 1,5-2kg-nyi tészta harmadáig gyúrt, nyújtott, szaggatott, aztán elfáradt és megengedte, hogy én tovább csináljam :) "ennyi elég volt, de te csináld nyugodtan Anya, jó?" édes egy gyerek!

Az egyetlen homályosabb képet azért tettem fel, mert azon látszik, hogy időnként Magor is figyelte, hogy mi történik :)

Maguga Bogyót néz

Magor is teljesen átszellemülve tud mesét nézni :)

Attól tartok "kicsit" anyás

Magor most, hogy fogzik és taknyos is egyszerre, hihetetlenül tud sírni, vagy mondjuk inkább, hogy huzamosabb ideig üvölteni. Mostanában fürdés közben is kidől a kádból és majdnem derékszögben a vállamra hajtva a fejét megpihen és megnyugszik.

Reggeli után feljöttem az emeleti fürdőbe, mert itt hagynak csak békén, feltéve, hogy Zselyke nem nyitja ki rácsot a lépcső alján. Maguga‎ mikor meglátta, hogy feljövök, a rácsnál bőgni kezdett (nem tudom mit gondolhat ilyenkor, hogy elhagyom?) és nem is hagyta abba. Azaz, hogy de, kb 10 perc után, mikor is azt hallom, hogy trappol felfelé négykézláb a lépcsőn, ugyanis sikerült feltépnie/kibontania a rácsot a helyéről. Éljen az erős gyerek, gipszkarton kombináció! 

Miután üvöltve felért (mivel elkapta Tata a lépcsőn), átvettem, ő hozzám bújt és pár lélegzet után mintha mi sem történt volna. Igyekezett kb az öccsén "ülve" a mellkasomba fúrni a fejét és kb egy perc alatt már úgy vette a levegőt, mint kisbaba korában :) elaludt. Úgy tűnik a szívverésem és én még megnyugtatjuk!

Kötődő nevelés... na az van. hordozás, igény kiszolgálás, mikor mire van szükség. Elméletileg így feltöltöm a "szeretet tankjukat" és lazábban veszik, sőt maguktól kezdik az elszakadást. Na ez Zselykénél az ovi tekintetében még nem jött be, bár őt kb 3 hónapos kora óta hordoztam. Persze lehet, hogy az egyedüli tényleges félelmem, hogy ilyen kis korkülönbséggel nem jut elég időm, figyelmem, szeretetem rájuk külön-külön bejön, de remélem nem! Egy biztos, most anyásak mindketten, Magor momentán ennyire!

Magorral kimentünk hintázni

Magor minden áldott nap hozza a nyeremény cipőjét, jelezvén, hogy ki szeretne menni. Ma reggeli után hagytam, hogy játsszon egy kicsit, majd sírás mellett, de kapott kinti ruhát (azaz több réteg feladását kellett eltűrnie) és kimentünk kicsit. Sétált, a göröngyös talajon időnként elesett, vigyorogva csúszdázott és hintázott is sokat. A hinta palintát ő is énekli és sikerült is felvennem videóra:

Ilyet szeretne Zselyke csinálni

‎A ma reggel mindent vitt, háromnegyed 8-kor ébredtem, gyorsan szóltam Zselykének, hogy ébresztő... Nyújtózkodás közben az volt az első mondata, hogy "többé nem akarok oviba menni". Ennek ellenére felöltözött, a haját is hagyta, hogy megcsináljam és kissé pityeregve, de elmentünk az oviba. Ott aztán a szokásos párbeszédünk lezajlott és a lány közölte, hogy olyan libát akar velem csinálni, amit tegnap és mutatta a faliújságot. A hogyan készítettétek kérdésre nem kaptam használható választ, így megkérdeztem Kriszta nénit. Kiderült, hogy színes krepp papírt sodortak és ragasztottak az előzőleg kivágott alapra :) Krepp papírt kell vennem! (eszembe jutott, hogy ha nagyon élvezi, csinálhat liba-mód Télapót, rénszarvast, de akár karácsonyfát is)

Kriszta néni mondta neki, miközben a reggelihez vette el a lány az esernyős poharat és a kistányért- istenem, de ügyes és aranyos volt, ahogy a tálalónál önállóan tette a dolgát :))-, hogy reggeli után is csinálhatnak libát és keresett valami zenét, mert a péntek, vagy/és a betegségek‎ miatt kb 6 gyerek lézengett a csoportban.

Ébredés után megint lámpást akart csinálni, az oviban újra libát... legalább a foglalkozásokat tényleg élvezi :) Kicsit olyan, mint mikor itthon sütünk, vagy gyöngyöztünk és beakadt lemezként minden nap azt akart!

Minden napra jut valami az oviban

Természetesen ma reggel is pityergett, de egész jól abbahagyta mire bement a terembe (ez csak az én lelkemnek nem jó, hogy minden reggel sír és közli, hogy nem akar menni, mikor értemegyek, akkor még emlékeztet rá, hogy otthagytam és nem mentem be vele).

De amin ma kiakadtam: a mai kérdés... A teremben ültek az asztal mellett akik nem alszanak bent, a többiek már az ágyban és úgy hallgatták a mesét‎. Zselyke Kriszta néni mellett ült :) mikor benyitottam, a lány megörült nekem, Kriszta néni viszont felette a kérdést, hogy a babó szokott-e fogat mosni, mert az oviban nem akar és vmi paleos fogkrémről beszél. Nem paleos, hanem az a hülye horror áras banános-almás chicco, amit Edinától kapott. Mióta azzal mosott fogat, nem hajlandó másikkal, amiért irtó pipa vagyok! Bárcsak sose tértünk volna át a Gabiról...

Márton napi lámpást készítettünk

Ma délután lámpást készítettünk az oviban. Zselyke persze 3 és negyed 4 között elaludt, így fél óra alvás után felébresztettem és egy kisebb nyalókával magához térítettem. Zselyke nagyon örült, hogy most nem hagytam ott, hazafelé azt mondta "köszönöm, hogy nem mentél el... jó, hogy együtt megyünk be" :)

A kész lámpásokkal aztán az egész ovi kiment az udvarra, kicsit szabadon sétáltunk, majd körbeállva énekeltünk libás dalokat és kb éjszakai kalandtúra keretében körbementünk az udvar teljes ‎területén. 

Ovis "házi feladat" kész

‎A faliújságon volt a feladat, hogy mindenki otthon készítsen újrahasznosított anyagokból kettő nagy méretű karácsonyfa díszt, ami a kerületi köztéri fenyőfák egyikére kerül. Határidő jövő hét hétfő, 17-e volt, de mivel nem aludt Zselyke délután és 4-re megyünk vissza a Márton napi lámpást elkészíteni, így ma megcsináltuk. Készült egy hóember a baba fürdetős flakonból és egy sárga robot baba samponos flakonból és kinder tojásos műanyag tojásokból.‎ Zselykének a robot nagyon tetszik, azzal játszik :)

Mégis csak jó nap volt

Zselyke épp akkor futottam össze a folyosón mikor az ebéd utáni fogmosásból jött vissza a terem felé. Nagyon megörült, majd elújságolta, hogy ebédelt és játszott is. Sőt:

Zs: ma ügyes voltam, nem pisiltem lépcsőre - és fülig érő szájjal megölelt.- Anya, ma sírtam. Otthagytál!

‎Itthon aztán elmesélte milyen volt a tornaóra:

Zs: felemeltük karikát, aztán letettem földre. Enyém sárga volt! 

Én: és mit kellett csinálni, beleállni a körbe?

Zs: igen és ugráltunk is. Meg homokoztam udvaron... nem lett olyan cipőm.

Sírós kezdetek

‎Szegény Zselykének ma nem volt kedve oviba menni. Ugyan a haját most szó nélkül hagyta megfésülni és befonni is, de a kinti ruhát már nem akarta felvenni. "Nem megyek ma oviba. Menjünk haza Magugához, pici öcsivel játszom!" az oviban elkezdett a vetkőzés közben pityeregni, hogy "maradj velem autózni", mikor mondtam, hogy nem lehet, de ebéd után megyek, most reggelizzen finomat (briós van karamell itallal), csak bújt és annyit mondott, hogy "jó, te is egyél velem finomat!". Végül az ajtóban sírásnak Vera néni vetett véget, aki megfogta és bevitte én pedig a decemberi ebéd befizetéshez (13-a szombatra és két ünnep közé nem kértem) sorban állva hallgattam, ahogy sírva üvölti, hogy "Anyaaa, engedj Édesanyához!" :( 20 percből 15-öt biztos sírt. Vera néni, az egyik dadus mondta, hogy "igazi skorpió" és "ő még kicsi", mikor a többi szülő csak fülelt, hogy mi ez a sírás.

Ma ez a ködös idő nem kedvez a gyerekeknek, amíg ott voltam, többen sírtak és kiderült, hogy mások sem akartak elindulni ma oviba...

Szülinapos maszatka

Ma fél 1-re mehettem ebéd után Zselyke babóért. Mivel pont ma jött egy kör e-mail, hogy a családi munkaközösségis v reggel van bent 7:40-8:00/12:00-12:30, így picit előbb mentem és befizettem az évi 3.000,-Ft-ot amiből a papírt, festéket, ragasztót, egyebeket veszik. A csoport nagyobbik hányada Kriszta nénivel ült a padon és élvezettel mondókázta a "töröm, töröm a mákom"-ot, de minden tulipán csoportost könnyű volt beazonosítani a csokis pofijáról :) A többi gyerek befejezve az ebédet, lézengett ki a teremből, miközben ágyaztak, szedték le az asztalt. Páran a mosdó felől jöttek, ahogy "vakegér szélvész" kisasszony is :), Zselyke ugyanis elviharzott mellettem, be a terembe és két ágy között táncikált egészen addig, míg Éva néni nem mondta neki, hogy hova nézzen. Akkor aztán minden teremben lévő felnőttet megmosolyogtató indián szögdelésre hasonlító futásba eredt "Anyaaa" felkiáltással :) megölelt és már újságolta is:

Zs: tésztát ettem és uborkát

Én: ügyes vagy! Leves is finom volt? 

Zs: igen! 

Én: látom a torta is, amit ettél ( a combján egy kisebb folt arról árulkodott, hogy nem minden falat került rögtön a szájba)

Zs: igen, csokis torta és énekeltek

Én: gyertyát is fújhattál? (bár a szekrénye tetején lévő zsepin láttam a gyertyán, hogy meg volt gyújtva)

Zs: igen! 

Én: akkor jó, örülök, hogy jó tortát hoztam nektek 

Zs: ó, köszi Anya! Édesanyám (és megölelt)

Ügyesen öltözött, alig várta, hogy a pillangó jelű szomszédja befejezze az öltözést és ő is az esernyő alá csúszhasson. Olyan elégedett volt mikor ez megtörtént :) Hazafelé elmondta, hogy a tálkában narancs, banán és körte volt ma és játszottak. Cukin köszönt mikor lejöttünk, ugyan először halkan, másodjára normál hangherővel‎, de a terembe is visszalépett a már bent lévőkhöz egy sziasztokra! Jól érezte magát, ez látszott, de itthon örült nagyon Magugájának és a tegnap kapott héliumos lufiknak :)

...

Elfelejtettem, hogy reggel, mikor sírt és kijött hozzám, egy szintén krokodil könnyes arcú, de már nem síró szöszi fiú, Áron állt meg mellettünk és próbálta kihúzva a felsőjét, hogy a minta jobban látszódjon, megvigasztalni‎ Zselykét :) nem sikerült, de azért aranyos volt, hogy igyekezett!