Nem is értem, hogy felejthettem el: Zselyke babó július 30-a óta nem hajlandó szopizni- egyik napról a másikra véget vetett a dolognak. (Lehet a noszvaji nyaralás során túlságosan rákapott a rendes reggelire.) Hétfőn (30-án) először csak elfordult, törölte a száját és a pofiját, majd elindult az ágy végébe...bezzeg nem sokkal később megette a szokásos fél szelet kenyerét. Másnap reggel újra próbálkoztunk, de akkor már konkrétan sírva fakadt az ötlettől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése