Balaton, avagy megint nyaraltunk

előre közlöm, hogy kollázs-készíthetnékem volt, már ha létezik ilyen állapot, így letöltöttem a Picasa nevű programot és most elárasztom a bejegyzést kollázsokkal :) ha megunom, lehet visszatérek a különálló képekhez, vagy egészséges arányt sikerül majd elérnem az összevágott és különálló képek közt. Egyelőre viszont még mindig igyekszem mindent megosztani, csak most kicsit másképp...

Múlt héten Balatonra mentünk Viktorék nyaralójába, Balatonfenyves-alsóra, a Mamáékkal tölteni pár napot. Kedden este mentünk le és vasárnap jöttünk haza. Megtudtam, milyen is a Villa Negra :) Igazi nyaraló, pont akkora, amekkora az én elképzelésem szerint egy nyaraló (nem lakóház), kiderült, hogy közel van a strandhoz, ráadásul a töltésnek is a vízhez közelebb eső oldalán. Kiderült, hogy milyen irgalmatlanul sok vonat jár arra- sose gondoltam volna, hogy ennyiszer fogjuk Zselykének azt mondani, hogy "Nézd Zselyke, itt a vonat!", illetve, hogy "Sihuhuhu, taramm-taramm....taramm-taramm"...

Hajókáztunk...

Szerdán, az első napon Dávidékkal közösen elmentünk Szigligetre, megnézni a várat. Zselyke babó életében először hajókázott (!), sőt, ahogy út közben megbeszéltük, ez egy igazi, csupa nagybetűs ELSŐ HAJÓKÁZÁS volt, mert eddig Zselyke sem hajózott, mi Viktorral együtt sem, sőt, itt így együtt senki sem hajózott együtt életében :). A hajón találtam egy "Kópé-01" feliratú "rendszámtáblát"- erről rögtön eszembe jutott Kópé kutya, az első igazi kutyánk (de szerettem) :). A lányt bekentem a heroin árú naptejjel, hogy le ne égjen, de sajnos magamra nem gondoltam a parton, így mi Viktorral jó szokásunkhoz híven, mondjuk, hogy "kellemesen" lepirultunk. A lány az apja karjában élvezhette kicsit a szelet, amit szinte végig, kinyújtott nyelvvel díjazott, mint valami kutya, majd elaludt.

Apja lánya :)

A kezdetben olyan közelinek tűnő vár, ahogy közeledtünk, úgy került egyre feljebb és feljebb a hegyen/dombon, majd tűnt el szemünk elől a kikötőben, így osztottunk szoroztunk és úgy döntöttünk, ha nincs busz, mi lányok hármasban inkább tutira strandolunk, amihez valószínű Viktor is betársult volna...de lett busz, így mindannyian feljutottunk egy olyan pontra, ahonnan mondhatni baráti sétával pár 100méter alatt a várba lehetett jutni, majd ott fel és fel, egészen a tetejére. A kilátás csodaszép volt, mindannyian- Viktor és Józsi is- jó sok képet készítettünk. A rekonstruált és leomlott várrészekről, ágyúkról, játszótérről, kilátásról, egymásról...

A vár egy része- régi képeslapokat idéző stílusban (már nosztalgiázom:))

Kilátás...

Életképek a "nagy kalandról" :)

"Célra tarts"

Ez olyan jó lett szerintem :)

Mi, háttérben a balatonnal

Kívántunk is a vízgyűjtőnél

Közvetlenül a vár meghódítása előtt találtunk egy kávézót, ami jó főhadiszállásnak tűnt Edit és Zselyke számára, addig,amíg mi sétálunk.Beültünk inni valamit, és a kikért limonádékat még napokkal később is emlegettük, annyira látványosak és finomak voltak. Edit gyömbéreset, Viktor és Dávid mentásat, én sárgadinnyéset ittam.

A helyi üzletekből nem távoztunk üres kézzel, míg Dávid szuvenírje egy fából faragott furulya és egy titokdoboz lett, addig mi hűtőmágnest, szaru medált és két, gravírozott boros poharat vettünk itthonra.
Hazafelé a mólón uzsonnázott a fő haspók... Az arra a napra szánt ebédjét és uzsonnáját megette ebédre, így miután visszaértünk a kikötőbe, Apa vett Zselykének joghurtot, amiből másfél pohárral evett meg. Az elsőnél a legújabb szokását is megcsillantotta- hörög/morog, ha lenyalom a fedőfóliát. Irigy még a tetőn maradó részre is, hiszen az az övé :)

Mólón várakozás

Uzsonna után kokettált egy lánnyal, akivel együtt hajóztunk, majd az idejövetelnél sokkal hosszabb úton megtudtuk, hogy milyen gyereket nem akar senki, akinek egy csepp esze is van- Kincsőke személyében a földre szállt hisztit ismerhettük meg, aki "Sívósálat akarok" felkiáltásokkal, sikolyokkal és 3,5 éves létére cumival vitt minket majdnem a sírba...

Csütörtökön külön utakon jártunk, míg Dávidék Zalaegerszegre mentek, mi hármasban megnéztük a a Balatont. Zselyke babó életében először csobbanhatott a Magyar tengerben, ami elnyerte tetszését- hatalmasat pancsolt, amit annyira élvezett, hogy öröm volt látni. Még akkor is pancsolt, mikor már libabőrös volt és kicsit remegett a karja :) Édes kis hableány!

Apával csobbanás előtt...

Apával vízbe merül...

Anyával pancsol...

Apa hozta be a vízbe, amit persze megörökítettem, majd egy gyors lány-fényképezőgép cserét követően alaposan kipancsolhatta magát. Láttunk vitorlást, sőt, kihalásztunk egy hínárt is, ami végül a Hínár "Guggu" Kálmán nevet kapta...míg az apja elnevezte, Zselyke rendre csak azt hajtogatta, hogy "Guggu, Guggu". Forgatta, nézegette, mérgesen fújtatott is, sőt, ha nem figyelünk eléggé, meg is kóstolja, végül úgy szorongatta, hogy a parti törölközés során váltak csak el útjaik. A közel egy órás pancsolás után szinte egész nap csak aludt, igazán kiszívta a víz és a nap.

 

 

 

"Csúnya, gonosz hínár!"

"Ott egy vitorlás"

Meghitt- gyönyörűséges hurkákkal :)

"Üdv nektek a Balcsiról" :)

 

Pénteken közös mentünk Kehidakustányba, ami jól sikerült. A bébi pancsolóba hárman kísértük a kisasszonyt, Viktor és Dávid is velünk volt, sőt, nagyon jó dolga volt a lánynak, ahogy a nagy medencében a Bátyus pillanatok alatt húzta-tolta több métert a csónakban. Igazi motorcsónakos játék volt ez, amihez Zselyke időnként "brrr"-ögött is :) Otthon észrevettük, hogy sikerült elhagynom a névnapomra kapott türkiz nyakláncom a fürdőben- és észre se vettem :(. Este pedig Zselyke újat mutatott: este, mikor szokott módon elköszöntünk lefekvéskor, szabályosan pápázott a Mamának- rendesen csuklót használva :)

Kehidán is húzta a lóbőrt

Délutáni szunyókálás

 

 

Szombaton mindannyian a strandra mentünk- utolsó közös fürdés a Balcsiban, ahol hol a Mama, hol mi húztuk a csónakos úszógumiban, de ennél sokkalta jobban érezte magát, ha "csak" fogtuk és pancsolt. Víz bolond a lány :)

 

Végül, de nem utolsó sorban, óriás éjjeli lepkét is láttunk, sőt a kerítésen sáskát is: