Az iménti kakiból "kihámozás" némi hisztivel indult és a folyamat végén, a tiszta pelenka felvételénél még mindig tartott.
Zselyke: Auu! - majd tovább nyöszörög...
Én: Mi az, fáj valami?
Zs: Igen!
Én: És mi?
Zs: Popó!
Én tágra nyílt szemekkel lestem rá, majd egy nagy puszi kíséretében megdicsértem, mert:
1: Eddig sose hallottam a szájából a "popó" szót, pláne nem megfelelő időben.
2: Jesszus! Már tényleg lehet beszélgetni a nem sokára két éves lányommal! Öröm és boldogság :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése