Keresztelő (2012.05.26.)

Szombaton a délutáni mise után sor került Zselyke keresztelőjére. Az idő szerencsére jó volt- én már (természetesen "jó" szokásomhoz híven) előre pánikoltam, mivel csak 18°C-ot és esőt ígértek a köpönyegen. A napsütésnek és a melegnek hála, maradtunk az eredeti ruhánál, a fodros zoknival- nekem ez volt a legfontosabb, hisz nő vagyok és másban érdemben nem is nagyon tudok közreműködni. A B-terv szerint harisnyát húzott volna a lány, de az vagy bolyhos volt, vagy a ruhához képest drapp, esetleg kicsi, vagy a végül az auchanban vett fehér vékony nadrágocska esetében térdhajlatnál a kívánatosnál egy leheletnyivel bővebb... Még jó, hogy a fodros zokni győzedelmeskedett :)
Edit még pénteken hozott kétféle csatot, kettő nagyobbat, amik tartanak is valamit, illetve sok apró rózsadíszítésest, ami szintén szép és jó lehetett volna, de én kalapban álmodtam meg a leányzót erre a napra!

Szerencsére Annamari is tudott szabadságot kivenni, így a "Nyiri-klánt" nem csak mi képviseltük a Park utca 24/2. szám alól, hanem Annamari és Pista is. Eljött Imi és Elza is, így egész jó kis csoportképek születhettek a végén.

Maga a keresztelő bár a vártnál, azaz fél hétnél kicsit később kezdődött, de gyors volt, szép volt, jó volt.
Sírás nélkül megúsztuk, nem volt se hiszti, se semmi, amire mindenki számított volna egy hat és fél hónapos baba esetében.... ellenben a fordulatok nem maradhattak ki, mivel Rólunk (!) van szó:
1. Ez nem csak a lány első keresztelője volt, hanem az enyém is (igaz, hogy csak résztvevőként), így bár a főszereplők mellett állhattam, mégsem voltam kellően felkészült. Mikor a pap kérdezte a keresztnevet, mindannyian hallgattunk. Én tudom, hogy azért, mert nem a tőlünk kapott keresztnévre gondoltam, hanem a KERESZT névre- ami kiderült hiba volt. Így némi fáziskéséssel ugyan, de benyögtük Zselykénk nevét.
2. Mi hallgattunk, ellenben a kisasszony bőszen gőgicsélt. A név kérdésekor is ő volt egyedül válasz-képes, csak sajnos nem érthetően. Amikor a pap beszélt, ő is felelgetett valamit :)
3. Mindenki szorgosan felelt a kérdésekre, válaszolt, amire a keresztelő során kell és én megkaptam az engem megillető szerepet, tarthattam a lánynak gyújtott gyertyát. Ezzel nem is lett volna baj, de ő egyszer csak gondolt egyet és a nézelődést elunva, megpróbált belenyúlni. Gyertya jobbra ki, biztonságos távolságba- kisebb sokk a lelki szemeim előtt, miszerint most égeti meg magát...

Csodaszép és maradandó ajándékokat kapott és itthon várta az első üdvözlőlapja is, ami kizárólag Zselyke nevére jött- Angiéktól (Annamari testvérétől).

Jöjjenek a képek:

Iminél

Józsi papánál

Dédinél (1.)

Dédinél (2.)

Dédinél (3.)

Jelenlévők (1.)

Jelenlévők (2.)

Jelenlévők (3.)

Kereszt a homlokra

Keresztvíz alatt

A gyertya bűvöletében

Kiscsoportos kép 

Keresztapunál (1.)

Keresztapunál (2.)

Csoportkép (1.)

Csoportkép (2.)

Pistáékkal

Mesiékkel

Ajándékok