Krumplitündér

A védônô tanácsát követve egymás utáni három napon próbálkozunk az új ízek bevezetésével. A csokis tejpép a legelsô kudarc után jelesre vizsgázott, kissé cukrozva és hígabbra hagyva minden gond nélkül lecsúszik a kisasszony torkán.
Ezen felbuzdulva tegnap úgy döntöttem, hogy a fôzelékek alapja, a burgonya kerül napirendre. Megvizsgálva az itthoni készletet, különös gonddal kiválasztottam a legkisebb egyedet, ami apróra kockázva megfôzésre került. Ezt követôen durván egy evôkanálnyit tettem külön tálkába, anyatejtôl hígabb állagúan felkínáltam uzsonna és vacsora közt. Direkt megvártam az elsô "krumpli élménnyel" Viktort, így ô fogta Zselykét, míg én kanalaztam neki az újdonságot. Elsôre furcsa grimaszt vágott, hiába a pürésítés, mégis ez eddigi élete legdarabosabb kosztja... Majd érdeklôdve nyammogott. A végére annyira belejött, hogy boldogan "fejelte" volna le akár a kanalat is, csak azért, hogy elôbb a nyitott szájába kerüljön az anyatejes krumplipüré. Egyedüli problémát az jelent, hogy egy idô után elveszti a türelmét és rámarkol a kanálra. Ezzel megakadályozza a gördülékeny etetést és az étel szájába kerülését is, függetlenül attól, hogy a kanál egyébként a szájához ér.
Ma, duplázva a krumplis tapasztalatot, egészen odáig jutottunk, hogy már 2 (!) evôkanálnyi tört krumpliból csinálhattam pürét, ami minimális veszteséggel elpusztításra került Zselyke által.
Határozottan állíthatom, hogy szereti a krumplit és tényleg magát a KRUMPLIT, mivel ebbe nem került semmi más az anyatejen kívül (ezt nem kell külön cukrozni). Holnap lehet merész leszek és csak vizezve is kipróbáljuk, hátha úgy is jó lesz. Nagyon édes, ahogy egy-egy falat után a "hamm" szóra kitátott szájjal, egész hasizmát megfeszítve újabb adagért "indul" :)
Nagyon büszke vagyok rá, hogy ilyen ügyes és nyitott az új ízekre, érzetekre!
...
Egyébként a mai Camponás családi tescozásunk során Zselyke találkozott az elsô hosztesszel is, aki neki adott kóstolót. Nestlés tejpépet lehetett kipróbálni, én a banánosat választottam neki, mert a csokisról már tudjuk, hogy szereti és ez amúgy is rajta van a "lehet vele próbálkozni" listán. Elôször kicsit aggódtam, mert Viktoron volt a mei tai-ban és egyrészt én nem etettem még ôt ilyen kicsavart pozícióban, másrészt ô se evett még hordozóban. (Anno, Mesi szülinapi ajándékának megvásárlásakor ivott cumisüvegbôl, de akkor csak ivott és ott rajtam volt, nem máson.) A problémázásom felesleges volt, mindannyian nagyon ügyesek voltunk, sikerrel jártunk és még Apa is tiszta maradt a folyamat alatt. Zselyke végül vagy négy kanálnyit elfogyasztott a mintából és megint mûködött a "hamm-effekt", így egy zacskó banános tejpép a bevásárlókocsinkban kötött ki.