Blingünk van

Zselyke babó különös érdeklődést mutat most már minden iránt- egyszer rámarkolt úgy a fülbevalómra, hogy a fülön átbujtatós része ugyan a fülemben maradt, de a lifegős "lényeg" az ő kezében. A hibát egyszerűen ki tudtam küszöbölni, de ez  intő jel volt ahhoz, hogy fülbevalót ezentúl óvatosan hordjak. Az evés utáni büfizéseknél már régóta kaparássza és csipkedi a nyakam, így nyakláncot nem hordok, bár hiányzik. Azaz csak hiányzott, mert megtaláltam a megoldást!
Neten találtam, mikor a fogzás és a rágókák után olvastam cikkeket, hogy létezik egy úgynevezett Bling , ami anyukáknak való nyaklánc és karkötő speciális anyagból (orvosi szilikonból), ami ugyanakkor a babának rágóka. Így ötvözve van a szülő ékszer iránti vágya a praktikummal. Természetesen amerikaiak találták ki, de ettől még lehet jó is :) Ahogy olvastam csak anyukák foglalkozhatnak az értékesítésével az országokban, ezzel támogatva az otthon lévő szülőt is. Viktornak megmutattam, jó pár napot gondolkodtam rajta, mert az ötlet tetszett, de nem tudtam, hogy mennyire válik be, melyik mintát válasszam, karkötő legyen, vagy inkább nyaklánc... tipikus Lilla-féle problémák. A lehetőségek felmérése után és az itthoni terjesztő, Anikó benfentes infói alapján- mi szerint milyen minták elérhetőek most (mert persze amit elsőre kinéztem, az nincs és az is kérdés, hogy egyáltalán májusban kapnak-e)- döntésre jutottam, amit Viktor is megerősített. Kiválasztottam egy karkötőt és egy láncot. A zöld színű (lime) karkötő tetszett már elsőre is, ahhoz szerettem volna láncot találni, hogy akár együtt is jók legyenek. Mindenképpen színeset szerettem volna, mert Zselyke fekete-fehér pöttyös, csíkos korszakán már rég túl vagyunk, most már őt is a színes, mintás dolgok érdeklik jobban (és én is ezeket szeretem). Nem volt könnyű, de az e-mailben kapott medál lehetőségek közül első látásra megtetszett egy alapvetően sárga darab, ami praktikus, mert a ruháimhoz is jó, egy nő meg aztán ilyenekre is figyel :p A lánc biztos volt, Anikó lefotózta nekem különféle karkötőkkel, hogy hogy néznek ki együtt. Mikor mutattam Viktornak, a zöld karkötőt választotta, anélkül, hogy tudta volna, nekem az tetszett elsőre, így eldőlt mit veszek magunknak (magamnak) anyák napjára.

Múlt hét szerdán délután mentem el érte. A lánc elsőre jobban lekötötte a lányt, a karkötő kevésbé érdekelte. A konyha átalakításnál igazi segítség volt, mert míg mi szereltünk, a babó az autósülésben hintáztatta magát, amire ráhurkoltuk a nyakláncot, ő pedig remekül eljátszott vele. A héten a védőnőhöz is úgy mentünk, hogy a lánc rajtam volt, Zselyke pedig rendeltetésszerűen használta- megfogta, szájába vette és rágta. Úgy örültem neki, hogy tetszik neki és használja! Arra szerettem volna venni, hogy ha megyünk valahova, mindig kéznél legyen valami, ami leköti, ami rágható és nem feltétlen a felsőm az és a mei tai-ban is le fogja tudni kötni.

Felvettem videóra, hogy játszik a karkötővel és a lánccal: