Ma reggel úgy belecsimpaszkodott a hajamba, a hajszálakat bőszen az ujjai közé szorítva, hogy kezdtem aggódni, hátha így maradunk addig, míg valaki haza nem jön és nem segít lefejteni az ökölbe szorított ujjacskákat egyesével.
Nehezen akarta megérteni, hogy ez így Anyának nem jó- látszik is az egyik képen az értetlenkedés... Mi az, hogy nem értékelem a precíziós haj megragadást, hiszen az teljesítmény! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése