Eddig nem árultam el, hogy Zselyke milyen, mondjuk, hogy új szokásra tett szert evés közben. (Korábban csak dallamosan hümmögött, mint ha létezne valami mágikus tejfakasztó ôsi dallam.) A tôlem távolabb esô kezével megfogja a lábát, vagy a nadrágszárát, de legfôképp a harisnyája végét és így emelgeti fel-le a lábát. Nem tudom eldönteni, hogy a bevitt kalóriákat máris el akarja égetni, vagy azt hiszi ezzel a nyomóskút imitációval segít nekem, de nagyon édes. Ha kicsúszik a kezébôl, amit éppen fog, akkor vagy utána, vagy az ujjam után nyúl és kifejezi ragaszkodását. Evés közben néha felnéz rám és kitisztul pár másodperc erejéig a tekintete, rám mosolyog, majd visszatér a lakomájához. Dolga végeztével utánozhatatlan hangokat hallat, hogy kifejezze elégedettségét.
Szeretem ezeket a kettesben eltöltött perceket :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése