Facebook-on nyertem két jegyet a Kaláka mai lemezbemutató koncertjére. Zselykével kettesben elmentünk rá. A MOM-ban volt, ami autóval tőlünk ~20 percre van, de mivel a közelben nem volt parkolóhely, így az Alkotásban tettük le a kocsit, mi pedig gyalog indultunk vissza. A kb 1km-es út felét Zselyke a saját lábán tette meg, a másik felét a karomban. Az hiszem a lány élvezte a dolgot. A jegyeket is ő adta oda, lelkesen üldögélt az ölemben, bár adtak ingyen ülés magasítót 100cm alatt, figyelte a többi gyereket és tapsolt. Sokat tapsolt. Amúgy is szeret tapsolni, de itt sokszor a dalok közben is tapsoltak nem csak egy-egy dal végén. Az elején kicsit türelmetlen volt, pedig "csak" 5 perccel a kezdés előtt ültünk le, de az a két éves babónak felért az örökkévalósággal :) volt egy kisebb holtpontja, mikor mindenáron sétálni akart, mert a nagyobb gyerekek a sorok végénél táncoltak, ugráltak, de szerencsére megmaradt az ölemben. Az utolsó 20 percben elaludt és csak akkor ébredt fel, mikor az emeleten épp pelenkáztam :) miután lementünk az előtérbe, átvágtunk a dedikálás miatt kanyargó soron. De ez átmeneti volt, mivel egy Micimackós hátizsákos kislányhoz visszaszökött még vagy háromszor. Igazi Zselyke-mágnes volt az a táska...
Hazafelé bementünk gyerekkorom kedvenc cukrászdájába, vettünk sütit és a lánynak egy belga tejcsoki macit, amit a hátralevő ~500méteren (a csoki miatt persze fele olyan sebességgel, de gyalog) elpuszított, míg visszaértünk az autóhoz.
A koncert jó volt, azt hiszem szert teszünk egy pár lemezre. Én rájöttem, hogy több Kaláka dalt ismerek, nem csak azt, amiről tudtam, hogy Zselyke miatt töltöttünk le. Hiába, ősszel már a 45 éves jubileumi koncertjük lesz... mikor hazafelé kérdeztem a lányt, hogy jól érezte-e magát, menjünk-e máskor is koncertre, azt felelte bólogatva: "igen, persze"!
 |
| Nagyon figyelte a színpadot... |
 |
| Aztán elnyomta az álom :) |
 |
| A "pelenkázón"... |
 |
| És egy plakát előtt pózolós :) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése