|
Kicsit homályos, de olyan édes arccal majszolta |
Ma Jeriéknél voltunk Érden. Ezt még két éve megbeszéltük, mikor megismerkedtünk, csak aztán dolgoztunk, Zselykével úton meg minimalizáltam az utazásokat. Nagyon jól éreztük magunkat mindannyian, Zselyke is kapott házikosztot uzsonnára: a levesben főtt sárga- és fehérrépát és ebbe most kapott egy pici csirkemájat is. Hangosan "Mmmm"-zött, annyira ízlett neki, hogy egy cseppet se hagyott belőle. Mikor mi ebédeltünk, akkor a szokásos kenyérhéj helyett egy darab házi kovászos uborkával kötötte le magát. Olyan eszes és ügyes, hogy mikor a puha belső részt az egyik oldalról már teljesen leszopogatta, letette a pocakjára az uborkát, majd ügyesen megfordította és a másik végének is nekilátott. Hihetetlen, hogy mennyi esze van már most! :)
|
Mekkora uborkája van... |
|
Itt már megfordította :) |
Jeri szedett neki szarkalábat a kertből, amit az eddigi virágokhoz képest igazán hosszan egyben hagyott a leányzó. Szorongatta az öklében a virágot, időnként megpróbálta megkóstolni, de sikerült minden alkalommal megakadályoznunk benne. Hatalmasat aludt délután, amiből elképesztően réveteg szemmel ébredt 5 óra körül. Kurjongatott, foci eb-t nézett, evett, mosolygott- egy szóval tünemény volt, mint mindig!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése