Ma igazán sűrű napunk volt. Éjjel/hajnalban- nézőpont kérdése, háromszor keltett minket. Egyszer f2-kor, aztán f4 körül, végül 7-kor, attól tartok Viktornak igaza van és a kereslet-kínálat viszonyunk megint átalakulóban, a kisasszony nagyobb adagokra vágyik. Ezen túl is tettem volna magam, de délelőtt végig nyűgös volt, ami vasárnap óta szokása... nem tudom mitől- először arra gondoltam, hogy hirtelen kevesen lettünk neki itthon, mert Lőrincen voltunk rá jó páran és élvezte a dolgot. Bíztam benne, hogy majd visszaszokik az itthoni kerékvágásba, de nem. Hétfőn folytatódott, de akkor akár a szurira is foghattuk. Majd ma megint. Remélem, hogy nem csinál belőle rendszert, mert a korábbi abszolút ideális, nyugodt, jó babánkat szeretném visszakapni. Ahogy Viktorral mondani szoktuk: "Elromlott..."! Az étkezésére még Lőrincen jellemző lett, hogy "egyoldalú". Nem egysíkú, ami a kizárólagos tejfogyasztás miatt igaz. Ha ráhagynánk, akkor tényleg csak egy oldalon és egy oldalról enne. De nem hagyom, így üvöltések közepette hangosan étkezünk mostanában az este kivételével.
Ebéd után aztán jobb kedve lett, egész délutánig karattyolós kedvében volt- a gőgicsélés most már jelentős idejét kiteszi egy nap. Édes, ahogy a különféle hangokat nekünk, illetve a különféle játékainak magyarázva gyakorol. Nem lesz itt baj a beszéddel, bár ilyen szülőkkel a "szófosás" borítékolható :)
Mesinek megmutattuk Apával, hogy milyen az Edináéktól kapott lila babkocsiban. Szerintem ő is szeretni fogja ezt a színt, mint én, mert neki (is) jól áll. Nagyon ari volt, ahogy büszkén csücsült benne és a fejét tartotta, amíg bírta. Rendesen bekötöttük, mikor megunta, Mesi a szabadító képében tűnt fel, de a jobb karjánál volt egy kis problémája. Jobb oldalra dőlt és a kiegyenesítés, illetve balra döntés nélkül ez nehéz lett volna, de nem akarta zargatni.
Délután, a 6 órás evés után mire lettünk figyelmesek? Új játékot talált magának, a saját keze személyében, amit mától nem csak nézegetett, hogy miként ér el vele ezt-azt, hanem elkezdte nyalogatni is. A nyalogatás vége aztán az egész ökle bekapásának kísérlete lett. Nagyon büszke volt magára. Az etetés után gügyögött, próbáltuk felvenni és a folyamatos nyáladzás miatt rendszeresen törölgettük a száját a büfizős pelenkával. Viktor a félelmetes pelenka képében új játékot talált, amit Zselykével folytatni lehet :) Tágra nyílt szemekkel követi a felé közelítő pelenkát, majd mikor az arcához érünk odadörgöljük. Készült jóra jó sok új kép, Mesi kihasználta a dolgot, ezek a legjobbak közül valók:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése