Szülinapos maszatka

Ma fél 1-re mehettem ebéd után Zselyke babóért. Mivel pont ma jött egy kör e-mail, hogy a családi munkaközösségis v reggel van bent 7:40-8:00/12:00-12:30, így picit előbb mentem és befizettem az évi 3.000,-Ft-ot amiből a papírt, festéket, ragasztót, egyebeket veszik. A csoport nagyobbik hányada Kriszta nénivel ült a padon és élvezettel mondókázta a "töröm, töröm a mákom"-ot, de minden tulipán csoportost könnyű volt beazonosítani a csokis pofijáról :) A többi gyerek befejezve az ebédet, lézengett ki a teremből, miközben ágyaztak, szedték le az asztalt. Páran a mosdó felől jöttek, ahogy "vakegér szélvész" kisasszony is :), Zselyke ugyanis elviharzott mellettem, be a terembe és két ágy között táncikált egészen addig, míg Éva néni nem mondta neki, hogy hova nézzen. Akkor aztán minden teremben lévő felnőttet megmosolyogtató indián szögdelésre hasonlító futásba eredt "Anyaaa" felkiáltással :) megölelt és már újságolta is:

Zs: tésztát ettem és uborkát

Én: ügyes vagy! Leves is finom volt? 

Zs: igen! 

Én: látom a torta is, amit ettél ( a combján egy kisebb folt arról árulkodott, hogy nem minden falat került rögtön a szájba)

Zs: igen, csokis torta és énekeltek

Én: gyertyát is fújhattál? (bár a szekrénye tetején lévő zsepin láttam a gyertyán, hogy meg volt gyújtva)

Zs: igen! 

Én: akkor jó, örülök, hogy jó tortát hoztam nektek 

Zs: ó, köszi Anya! Édesanyám (és megölelt)

Ügyesen öltözött, alig várta, hogy a pillangó jelű szomszédja befejezze az öltözést és ő is az esernyő alá csúszhasson. Olyan elégedett volt mikor ez megtörtént :) Hazafelé elmondta, hogy a tálkában narancs, banán és körte volt ma és játszottak. Cukin köszönt mikor lejöttünk, ugyan először halkan, másodjára normál hangherővel‎, de a terembe is visszalépett a már bent lévőkhöz egy sziasztokra! Jól érezte magát, ez látszott, de itthon örült nagyon Magugájának és a tegnap kapott héliumos lufiknak :)

...

Elfelejtettem, hogy reggel, mikor sírt és kijött hozzám, egy szintén krokodil könnyes arcú, de már nem síró szöszi fiú, Áron állt meg mellettünk és próbálta kihúzva a felsőjét, hogy a minta jobban látszódjon, megvigasztalni‎ Zselykét :) nem sikerült, de azért aranyos volt, hogy igyekezett!