Kb fél órával ezelőtt a kaputelefon csengője megszólalt és én kimehettem átvenni a nyeremény plüss kukacot. A kapuban állva a szállító férfi alig látszott az óriási zsáktól, amit a vállán átvetve tartott :) Csak annyit mondott, hogy a kukac alatt van az aláírni való papír. Gyors aláírást követően átvettem a várva-várt nyereményt és elindultam vele befelé. A szilvafa tájékán éreztem, hogy ez sokkalta nehezebb, mint amire fekvő állapotában gondoltam, majd az előszobába belépve rá kellett jönnöm, hogy közlekedni még nehezebb vele. Alig bírtam megfordulni, hogy becsukjam az ajtót- persze az én hibám, ha előbb felmérem a helyzetet, behozom a nappaliba, ledobom a földre és gyorsan visszamegyek az ajtót bezárni, de nem így tettem. (Még jó, hogy nem lift nélküli, emeletes házban lakunk...)
 |
| Az első orr fogás |
 |
| Nem kicsit vigyori lányom az óriás kukacon (háttérben a nagy nyúllal) :) |
Zselyke a járókában állt és meresztette a szemét- nem értette, hogy miféle óriás tetemet cipel az anyja egy eddig még egyikünk által sem látott kukás zsákban. Az első riadalom aztán hamar elmúlt, mikor kíváncsiságomból adódóan villámgyorsan letéptem a nejlont a plüss állatról. Zselyke járókából ki, Cukihoz le. Gyors méregetés, majd "pacs-pacs" és orr fogdosás következett. A hajas, drótos szarvas kukac hatalmas tetszést aratott. Lehet ütögetni, megmászni, sámlinak használni, hozzábújni, dőlni.... egy szóval mindent!
Apjával mindkettőnknek a Végtelen történet jutott eszünkbe, ahogy a kukachoz képest csöpp lányunk boldogan ült az állat nyakában és "lovagolt". Nagypapa megállapította, hogy az eddigi óriásnak hitt Coca cola-s nyúl, amit anno még Mesi nyert és a lány egyik kedvence volt, egészen eltörpül a kukac mellett. Szó szerint idézve a többször elhangzott mondatot: "Nem gondoltam volna, hogy ez ennyire nagy!" :))
Boldogságos videó a lányról és a kukacról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése