Ma beszaladtam Viktorhoz és hazafelé nem tudtam ellenállni a friss kürtőskalács illatának. Mivel a két gyerek is imádja, így hoztam egyet. Nagyon örültek neki és ki-ki a maga módján neki is esett. Zselyke először szépen leszedegette körbe és úgy ette,ahogy szerintem az emberek 98%-a, ha nem több, majd gondolt egyet és kivette a zacskóból. A kanapét asztalnak használva odatérdelt mellé és fölé hajolt, két kézzel fogva az édességet, mint valami nagy hamburgert és fentről harapni kezdte :) Magor darabokat kapott, amiket nem eresztett el egy percre sem és inkább majdhogynem kéz nélkül kúszott,próbált felállni, de le nem rakta volna őket egy pillanatra sem. A cukros-fahéjas pofija közepén szája a füléig szaladt egészen addig, míg el nem fogyott egy-egy adag!
Egy gond van csak ezzel a kaláccsal, hogy nekem nem igazán jut belőle... majd ha kicsit nagyobbak lesznek, kettőt veszünk, addig jó ez a gyerekek kontrollálta esetenként szénhidrát szegény életmód. (Csak a zsemlét és kenyeret is így megennék mindig...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése