Ma volt Zselyke első futóversenye, ahol 500 métert kellett teljesítenie kísérővel, aki én voltam. Ezt a távolságot még tudta velem kézenfogva teljesíteni. Büszke vagyok rá, mert végig a saját lábán futott, illetve sétált, megúsztuk a cipelést, nem úgy, mint egyesek...
A rajtszám nagyon jól állt neki. A zsiráftól és a lufitól pedig odáig volt. A csoporttársaival pedig nagyon aranyosak voltak, ahogy egymás karjaiba omlottak örömükben, mikor gyülekeztünk. Ez a korosztály nagyon cuki!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése