Mivel ma csak délelőtt jöttek hozzánk látogatóba, így a délutáni látogatási időt megpróbáltuk pihenéssel tölteni. Ami a fiatal úrnak sikerült, nekem kevésbé. Hol a szobatársaim babáinak sírása zavart meg, hol a hozzájuk jövők halkabb-hangosabb zaja, ahogy nyitogatták az ajtót.
Remélem holnap hazaengednek minket (akkor csak varratszedésre kell hétfőn bejönni) és akkor előbb sikerül magam kipihenni. A kórházi ágyon még oldalt fekve is fáj a hátam, nem hogy hanyatt...
BlackBerry 10 okostelefonról küldve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése