Ilyen volt az első hét

Tasi a kezdeti (hétfői) étkezési nehézségek és gördülékeny reggeli bemenetelhez képest keddtől kezdve bár az épületbe szívesen megy, a terembe már sírva kell Ilonka néninek bevinni. A szerencsére rövid (tényleg pár pillanatos) integetés során hol üvöltve potyognak a krokodil könnyei, hol csak sír és nem integet. Ha hosszabb lenne ez a folyamat, akkor neki is rosszabb lenne és én se érnék be a munkába. Mire Tata megy érte, már jó a kedve és nagyon örül neki (hiába, a nyáron nagyon-nagyon összecsiszolódtak, Tasóka is szót fogad neki- sokszor jobban, mint nekem). Keddtől szerencsére minden nap azzal fogadták Tatát, ő pedig engem, hogy Tas az ebéd mely részéből repetázott! Kedden a paradicsomos káposztából (mint kiderült, ezért az általam nem kedvelt édes káposztás ételért, a gyerekeim mind rajonganak), szerdán a rántott húsból és krumpliból, csütörtök-pénteken pedig a levesből evett kétszer. A reggelikből a túróstáska és gabonagolyó csúszott csak, a kenyereket (így az uzsonnákat sem) nem ette.
A hét első két napját a csoportban töltötték, mert esett, de szerdától az udvaron játszottak délelőtt, ahova először Tasi nyugalma és hely tartása miatt áthívták Magort játszani. Ilonka néni csütörtökön külön kijött, hogy nekem is elmondja, amit Tatának már szerdán ebéd után, hogy Magor mennyire kedves, okos és aranyos volt és hogy figyelt a kicsi lányokra is, akik állítólag elsőre kissé megrettentek a számukra ismeretlen NAGYFIÚTÓL. Magcsi megnyugtatta őket, hogy "nyugi, nem bántalak" és figyelmesen csúszdázott, jatszott velük. A saját barátait egy idő után hiányolta, de csütörtökön és pénteken szétosztották Magcsi csoportját, mert a születésnapja és a lánya esküvője miatt szabadságon volt Hajni néni. Mondanom sem kell, Magorra Ilonka néniék rögtön lecsaptak :)
Zselyke első iskolai hete jól telt. Egyszer hagytuk csak itthon a Micimackós nyakbavalóját (azóta a tolltartóban a helye). Az itthonról csomagolt extra tízórai és a lány által nagyon szeretett, Mesiéktől Japánból kapott gyümölcs (szőlő, szilva, alma, dinnye) és keksz, paradicsom tárolására való, szuperül zárható doboz tartalma is szinte minden nap elfogyott. Már tanulták a kis nyomtatott i és a betűt, de javarészt függőleges vonalakat húznak és háztetőt rajzolnak, amire már kapott is piros pontot! Kedden 2 piros ponttal tért haza és tegnap is kapott kettőt. Így már van matekból, magyarból és környezetből is!

 Lesz néptánca is az iskolában, amire kell neki szoknya, a Tata pedig pont a legjobbkor találta meg azt, amit még az én alsós tanító nénim, Éva néni varrt nekünk az előadásunkra. Egyen pöttyös szoknyában voltak a lányok anno és nekem volt valahonnan egy általam imádott pruszlikom is. Most Zsezsié, aki örült neki, bár azóvá tette, hogy "nem jó a szaga"- milyen is lenne makd'30 év szekrényben töltött idő után :)

Csütörtök-pénteken Viktor csapatépítésen volt, így a fix Apa viszi-hozza most úgy módosult, hogy csütörtökön én mentem érte a fiúkkal, aminek ők nagyon örültek Magicsek kérdezte is, hogy "Anya, ugye én is ide fogok járni?" és pénteken reggel mi vittük. Előző nap kicsit fejebb sétáltunk és megmutattam a lánynak, hogy ha vállalja, honnan kéne egyedül sétálnia kicsit a járdán be a suliba, mert az iskola mellett reggelente a szabályos parkolás szinte lehetetlen. Vállalta a feladatot, "persze, PERSZE Anya, megyek egyedül, tudom, nem állok szóba idegenekkel, nem köszönök senkinek!". Pénteken persze én izgultam így is, pedig kb 60métert kellett csak az iskola majdnem sarkától lefelé sétálnia a kapuig, de olyan büszkén baktatott és pont akkor értünk oda a lejtőn a kapuhoz, Zselyke mellé, hogy mikor kicsit hátrafordult, tudtunk egymásnak integetni :)