Ma délelőtt olyat csinált, hogy komolyan meglepődtem rajta. Az ágyunkban volt a két gyerek, nyúzták egymást és a fellelhető játékokat, könyveket is. Magugát fél szemmel mindig szemmel tartom, ha Zselyc könyveit lapozza, mert még van még mit fejlődnie finom motorikusan, de nem is ez a lényeg. Már kezdtem rá mérges lenni, mert a sokadik játékkal és Bogyós könyvvel ütött meg, mikor aztán fogta az egyik könyvet, felállt, odalépegetett hozzám és vigyorogva a mellkasomra tette, majd picit rám borult, hozzám bújt. Ez után vigyorogva felegyenesedett és várta az egyértelműt: ezt a mesét olvassam neki :)
Mikor mondtam, hogy jó, elolvasom a Bogyó és Babócából a Sün Somás részt, megnyugodott, fogta a térdem és mosolyogva hallgatta, hogy olvasok. Olyan hihetetlenül okos és kedves ez a fiú!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése