Jelen helyzetben újra feltámadt bennem a kedv és lelkesedés, hogy a korábban Viktorral már beszélt és szánt szándékkal félretett lecserélt gumiabroncsok felhasználásával bővítsük a játszós részüket.
Ma volt egy kis anya-lánya program, ahogy Zselyke hívta a kocogásnak indult, majd sétává avanzsált egészségügyi sétánkat. Már nagyon ki akart szabadulni, szóvá tette, hogy kerítésen kívül jutna, így a második kenyér kelesztési 40percben elszaladtunk. Találkozunk egy elkóborolt öreg kutyával, akiről kiderült a bilétája alapján, hogy kb 2,5 utcányira lakik tőlünk, így hazakísértük. A mi napi jó cselekedetünk meglett, de szegény gyerek szembesült vele, mikor jóindulattal közölte a gazdival, hogy meg kéne javítani a kerítést, hogy "direkt olyan, hogy ki tudjon menni,... Haza szokott jönni". Érdekes... Mindenesetre normális, nagyobb forgalom mellett nem szerencsés helyen mászkált, ráadásul szabálytalan ez a kutya tartás, de Zsezsinek megmagyaráztam, hogy neki volt igaza és az a helyes állattartás, hogy vigyázol a kutyádra!
Ma is bevetettem Kálmánt, született egy tökmagos-szotyis cipó és egy vekni. Így pár napig megint megleszünk sütés nélkül :) ráadásul jó dolgom volt, mert az első begyúrásban Magcsi nagyon profin segédkezett, még mindig érdekli a kenyér készítés és élvezi a tészta gyúrását, az alakulását a keze alatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése