Sárvár, itt a vége, fuss el véle

A tegnapi vacsora a nagyok részéről nem sikerült valami fényesen-egyedül Tas kérte azt, amit végül tényleg meg is evett, így egyedül ő érdemelte ki az esti fürdést. Már értem mi a jó a wellness szállodai szállásnak, korlátlan fürdéssel. Alig voltak este 9után, mi pedig végül f10-h10-ig pancsoltunk Tasóval kettesben. Olyan pillanatok alatt képes magára kapni a fürdőruhát és kezében a papucsát, sapkát, szemüveget és karúszókat szorongatva megjelenni, hogy hihetetlen :)
Mivel tegnap este kb 11kor feküdtünk le, így ma 8kor keltünk, f9ig reggeliztünk, utána mentünk fürödni egy utolsót a 11 órás kijelentkezésig. Rengeteget csúszdáztak és mikor szóltunk, hogy itt a vége, teljesen letörtek. Magor el is sírta magát a szobában, mert ő nem akar eljönni, itt akar maradni örökre. Egy utolsót fagylaltkelyheztünk, a szomszédos településen vettünk vásárfiát is.
Azt kell mondjam rájöttem, hogy a wellness hétvégéknek tényleg van létjogosultsága és bár van még mit csiszolni a gyerekekkel való szállodai viselkedésen, nagyon-nagyon jó volt!

A legaranyosabb megnyilvánulásaik a hétvégén:
Zselyke: hű, ennek a néninek nagyon jó lehet! (egy kozmetikában fekvő éppen szálló gőzzel lefotózott nő fényképét látva)
Tas és Magor rendszeresen odatartották a kézfejüket az ajóhoz, hátha az is nyitja, nem csak a mi fürdős óránk.
Zselyke megmutatta, hogy úszik. Ma reggel a gyors tempó mellett már levegőt is vett (kinézetre kicsit kapkodva, de biztosan.) Kérdeztem, hogy ezt mikor tanulta és kitől, mert ez nyáron még nem ment. A válasz, "senkitől, csak eszembe jutott, gondoltam kipróbálom".
Magor igazi gourmet módra ma reggel összekevertette a csokis gabonagolyót a natúr kukorica pehellyel, majd a Papától tanult módon büszkén közölte "ez aztán a király kaja, nagyon jót találtam ki".