Hétvégi események

Igazán program gazdag hétvégénk volt. Szombat délelőtt Tomiékhoz mentünk, hogy élőben is megnézzük Bálintot és azért is, hogy a karácsonyi ajándékok a helyükre kerüljenek. Gergőnek nagyon tetszett Matuka és a diavetítős Verdás könyv és nagy örömömre Bálintnak is tetszett amit horgoltam neki (egy egyszerű, akár felköthető, két fityegő "lábbal" rendelkező, fakarika hasú vmi :)). Zselykének pedig Bálint tetszett! Olyan aranyos volt, mikor odalépegetett Eszterhez és időről időre meg-megnézte :) Mostanra Zselyke és Gergő is egész jól eljátszott, hiába, ahogy nő a lány, egyre használhatóbb játszópajtás lesz belőle. Autókat szereti, a diavetítő képes korongjaiért odavolt, a Szamos szaloncukorért nem kevésbé... Gergő ráadásul olyan jószívű volt, hogy egyszer csak egy egész szaloncukrot adott a lánynak, aki be is tömte, majd kissé csokisan vigyorgott, dolga végeztével. Túl sok nyállal, ráadásul csokis nyállal jár egy egész szaloncukor.
Igazi nagybetűs esemény is történt: ZSELYKE LÉPETT EGYET! Szó szerint csak egyet, de ennél nem dőlt el. Viktor próbálja időnként szabadon engedni, hogy ne kapaszkodjon a kezünkbe, mikor áll. A kádban, vagy egyszer-egyszer játék közben is megfeledkezik magáról, vagy a külvilágról- ki tudja,- és elengedi amibe kapaszkodik. Pár másodpercig egész ügyesen áll egyedül. Szombaton Tomiéknál háromszor lépett egyet egy-egy ilyen eleresztést követően. Az első kettőnél azon nyomban dőlt is... de a harmadiknál egy lépés előre és megtartotta magát! Szépen lassan, de biztosan haladunk :) Zselyke nagyon szép pöttyös ruhát kapott egy cicás leggings-szel, amibe nyárra bele is nőhet. Igazi NŐ a babó! Ha kap valamit, ami szép, rögtön próbálgatja. A ruhát is tekerte a nyaka köré, így nem ütközött ellenállásba, hogy felpróbáljuk. A héten Viktor hozott egy zacskónyi hajba valót, amit direkt a lánynak küldött Szilvi. Zselyke bőszen nézegette a több színű macis hajgumikat- hosszas percekig nézte és vigyorgott és boldog hangokat hallatott :) A csattoknak és a hajpántnak is külön időt szentelt. Már csak arra kell majd rávenni, hogy a hajpántot is eltűrje a fején, ne csak a nyakán, mert az oda való.
Eszter csinált babóról pár csodaszép képet:

A tükör mindig leköti...

És a rajta lévő "pufi" pingvines matricák

Mérges arc nélkül nincs fotózás :)

Megszeppent

Szaloncukortól alig csokisan :)

:D

Szombat délután Zselyke hatalmasat aludt, akkorát, hogy Saroltáék a szomszédban már kezdtek kétségbeesni, hogy elmarad a beígért "vendégség". Átjöttek játszani Zselykével és a karácsonyi ajándékaival. A pajta a lányoknak is nagyon tetszett, egész estig hallgattuk az állatokat, ráadásul Rozó is jól elvolt a szülinapi F.Pr.zsiráffal, így időről időre az is felkacagott :) Cuki az óriás kukac átmenetileg lekerült a nappaliba, róla kiderült, hogy ösvénynek, akadálypályának és több férőhelyes "járműnek" sem utolsó, így valószínű jó sokáig örül majd neki a lány. Most is odabújt hozzá és ölelgette, ahogy az apja lehozta, majd a vacsoraidőre időzített visszaszállításnál a múltkorihoz hasonló módon kétségbeesett, "Hova viszitek a kukacot?" jelleggel.

Vasárnap délelőtt Kati és Fáni jöttek megnézni a lányt, aki csoda jól aludt, mint aki érzi, hogy ha szokott időben ébred és délelőtti alvás is lesz, lehet átalussza a vendégséget. Hihetetlen módon, de 9:18-ig aludt! Jó kedvű volt, mikor 11 körül ideértek. Igyekezett szépen lassan mindent megmutatni, amit tud: halandzsázott, boldogan sikítozott, játszott, mosolygott, grimaszolt, barátkozott, majd jól elfáradt. A végére (du 1-re) olyan kimerült lett, hogy többször esett el, borult fel, csúszott meg, mint az elmúlt hónapban szerintem összesen. Megebédelt, majd beájult a kiságyába. Ajándékba megkapta eddigi legnagyobb rongybabáját, aminek megörült, meg is ölelgette rögtön, mikor megkapta, majd előkerült az, ami úgy tűnik most minden hasonló játéknál jobban tetszik: egy fa puzzle. Háziállatok vannak rajta, jó vastag fából és az egész alakokat lehet a helyükre illeszteni. Vagy a grafika, vagy az, hogy végül is minden állatot ismer a képről, de olyan hatással van rá, hogy reggel is ezzel játszott. Kiveszi a figurákat, megnézi (néha megcsócsálja őket), majd ha mondom és mutatom, hogy tegye vissza a helyére, mert ott is nyuszi van és a kezében is, leteszi. Már csak azon lenne mit csiszolni, hogy ne fejjel lefelé, de ami késik, nem múlik! (18 hónapos kortól ajánlottak az ilyen típusúak, ahhoz képest nagyon is ügyes!)