Újabb terv: manógyártás

 Tegnap megnéztük Az öt legendát. Aranyos mese jó figurákkal. Dér Jankó az én életemből kimaradt, így most találkoztam vele először, de ezen hamar túltettem magam. Nem úgy a Télapó manóin! Hihetetlenül aranyosra sikerültek, vicces mimikával. Még este elhatároztam, hogy valami effélét kell majd varrnom a gyerekeknek. Igen, ebből kettő készül majd, egy Zselykének és egy Pöcök2-nek :) Azt hiszem a klasszikus piros ruhás öltözettől eltekintek majd, hogy ne legyen annyira karácsonyi és kicsit szabadabban értelmezem a manó divatot. Zselyc majd valami lányosat kap, a másik meg olyan lesz, amilyen a gyerek... ha lány, akkor az is lányos (de nem egyformák!), ha fiú, akkor valami fiúsabb manó.
Jöjjenek a képek a "célszemélyekről":

Színterápia

Egyedül sétálós...

Zselykével mázlim van, ennek a lánynak egyszerűen minden szín jól áll! Ilyen esős, borongós napon éppen ezt ellensúlyozandó, sárgába öltöztettem, ráadásul az ötlet a vadonatúj hajpántjának köszönhető. Igen, a hajpánthoz öltöztettem a lányt, mert megtehetem :) (Ez kicsit nagyképűen hangzik, de tényleg olyan sok ruhája van a legkülönfélébb fazonokban, színekben, hogy egy ilyen ötlet is kivitelezhető nála.)

Tegnap babóval közösen mentünk le a camponába, hogy a testvérkéjének készülő babatakaróhoz fonalat vegyek (Zselykém takarója is folyamatban, abba erősen besegített a Dédi és addig, amíg várom az utolsó 9 darab négyszöget, hogy aztán véglegesítsem a sorrendjüket és elkezdjem összehorgolni az elemeket, nekiláttam Pöcök2 takarójának. Bízom benne, hogy kivételesen időben és valami kisebb csoda folytán ez időre és egyedül elkészül. Valamit neki is csinálnom kell, nem lehet, hogy csak Zselykével kivételezzek és annyi biztos, hogy még egy magasságmérőnek nem állok neki :)) Szóval, ha már a boltban jártunk, rákérdeztem a rugalmas csipkékre is, mert anno nagyon szerettem Zselyc piros, pöttyös hajpántját és mivel lassan, de biztosan igyekszik lázadni a hajgumi és a csattok ellen is, így ez maradt megoldás gyanánt. A kínálatot végignézve végül három színben vettem hajpántnak valót; citromsárga, sötétlila és egy amolyan téglavörös (narancsos). Direkt a szélesebb csipkéből kértem... ez úgy tűnik hiba volt, mert a lány csak úgy tűri el a fején, ha félbehajtom, de annyi baj legyen.

 

A nagy izgalmam tegnap odáig hajtott, hogy csak a citromsárgából készült egy darab, puszta kézzel öltögetve, de egyelőre jónak tűnik. Tegnap kissé zavarta teljes szélességében, így ma ébredés után (8:33; köszönöm, hogy ilyen jól alvó lányunk van!) félbehajtva tettem rá és még mindig a lányon. Szóval divatozik- legalábbis igyekszem rajta kiélni minden divat hóbortomat.
(Magamat jelenleg hanyagolom kissé, mert örülök, hogy rám jön, ami rám jön, vásárolni nincs kedvem és nagyon bízom benne, hogy egyszer valaha még fogom tudni hordani azt a sok ruhát, amit összegyűjtöttem az évek alatt és szerettem...hátha nem hízom ki mindet, végleg.)

Első fogmosás

Még szombat este túlestünk az első fogmosáson- már ami Zselykét illeti :)

Hihetetlen ügyes és aranyos volt! Kivételesen kettesben fürödtünk, így csak rám és a fogkefére kellett koncentrálnia. Úgy tűnik sikerült az ízlésének és a kicsike kacsójának megfelelő fogkefét választanom neki és  a még születésekor ajándékba kapott, direkt 1 éves kortól használható Gabi fogkrém is elnyerte a tetszését. Minimális fogkrémet kapott a sörte tetejére, majd a saját fogkefémre is Gabit nyomtam, nehogy zavarja a megkülönböztetés és nekiláttunk a mutatványnak. Én betettem a saját számba, elkezdtem fogat mosni, majd miután látta, hogy mit és hogy is kéne, ő következett. Egy gyors találkozást követően leginkább a fogkrém kötötte le, amit nyammogva kóstolgatott, majd miután tetszést aratott, vissza-visszatette a szájába a fogkefét.  (Emlékszem, mikor oviban még egy-egy borsónyi Gabi fogkrémért visszamentünk a mosdókhoz és jó ízűen elfogyasztottuk, "Csak az íze miatt!"...nos ez már vagy más ízű, vagy az én ízlésem változott, de nem váltotta ki ugyanazt a reakciót belőlem, bár szó mi szó, nem rossz, így ezzel nem lehet később se gondunk.) Az alsó fogakkal egész jól boldogul, sőt szerintem tetszik neki, ahogy egy-egy húzás során az ínyét is masszírozza a fogkefe. A felsőkhöz még rá kéne jönnie, hogy meg kell fordítani a fogkefét- ez még odébb van-, de szerencsére engedi, hogy gyorsan, pár húzással ott is minden tip-top legyen :)
A fogmosás olyannyira játékos, hogy igyekezett az én fogamat is megmosni, nem sok sikerrel, sőt, bár nem túl higiénikus, fogkefe cserét is végrehajt, mert ki kell próbálnom az övét és neki is az enyémet... A tegnapi ismétlésnél már Viktor is ott volt, így szemtanúja volt az első lépések egyikének. A mutatvány ugyan hamarabb véget ért, de még mindig szívesen játszik vele, főleg, amíg érez valami fogkrémet a fogkeféjén. Kivételesen hármasban (bár egész pontosan négyesben, bár ebből csak hármunknak van foga) mostunk fogat és mi a saját fogkrémünket használtuk. Volt is nagy csodálkozás, mikor megnyalta a fogkefém. Semmi hiszti, semmi elutasítás, csupán szem kerekítés, hogy, "De hát ez más ízű!".
Kíváncsi leszek mi várható a továbbiakban. Remélem, hogy szívesen folytatja majd a fogmosást is és minden egyéb dolgot, ami még rá vár az életben!

Fogas kérdés

Zselyke hatodik fogát már több, mint egy hónapja várjuk, hogy előbújjon és ma végre láttam egy összefüggő fehér csíkot ott, ahol eddig nem! Ugyan még nincs kint annyira, amilyen állapotban a fogzási krokodilt frissíteni szoktam, de már ennek is tudok örülni.

Olyanja van, mint a bal oldali

Egyébként a lány ma megkapta élete első fogkeféjét! Tegnap voltunk Mesivel fogorvosnál, mivel erről is kell egy bejegyzés a kiskönyvembe és ha már ottjártunk, feltettem a nagy kérdésemet a lány fogai és annak szükséges ápolása ügyében. (A fogorvos egyébként szétnézett a számban, majd az elmúlt évek jól megszokott gyakorlatával közölte, hogy végeztünk, ki is szállhatok. Nem is emlékszem utoljára mikor kellett tömnie- talán gimiben, de lehet, hogy általánosban...) Azt a javaslatot kaptam, hogy vegyünk közösen egy gyerekfogkefét, olyat, ami a lánynak is tetszik és esténként a fürdésnél kapja meg a kádban, hogy játsszon vele és utánozzon, miközben én is mosom a fogam. A közös vásárlásból nem lett semmi, mert épp a délelőtti szunyókálása volt soron, így magamra bíztam a döntést. Végül- szerintem- egy csajos, több színű, bárány mintás Oral-B mellett döntöttem, ami 4 hónapos kortól 24 hónapos korig ajánlott. (Horror árra számítottam, mivel gyerekeknek való kell, ráadásul alig több, mint egy évesnek, de a 700,-Ft-os ár még egész korrekt szerintem.) A tisztábatételnél megkapta, forgatta, majd megmutattuk mit kell vele kezdeni. Hááát... az első körömkefés élményt láttam újra kiütközni az arcán, mikor az ínyéhez érintette a sörtét. Meglepődött, gondolom megbökte, de azért csak lassan és némileg somolyogva húzta ki a szájából, majd néha-néha vissza is tette. Jó lesz ez, csak gyakorolni kell :)

Áfonyás d'Artagnan

Még az Iparművészeti múzeum karácsonyi vásárán vettünk különböző rostos bio ivóleveket, mert nagyon finomak voltak és a babónak is ízlettek.

Az áfonyással kezdtünk nála- ez a vásáron is igazi befutó volt:)-, amiből addig iszik, amíg van a poharában. Utána ilyen d'Artagnan-os szakálla és bajsza van:

 

 

 

 

Minden terhesség más...

Tegnap voltam a dokimnál és felírt nekem 2 hónapra extra vasat, mert a vérképemen alacsony volt. Biztos, ami biztos alapon kaptam egy receptet, mivel anno Zselykével nem voltam vérszegény és jobb megelőzni az ilyet.
Meglepődtem: Mesi délután lement a Camponába Andzsinnal és őt kértem meg, hogy váltsa ki a gyógyszerem. Adtam rá 3.000,-Ft-ot, gondolván, hogy ez csak elég...nem volt. 3.400,- volt a kéthavi adag (ma megnéztem neten és ez a támogatott ára).
A második meglepetés ma ért, mikor először bevettem a Maltofer Fol rágótablettát, mert csoki ízű! Csak tudnám, hogy miért... A segédanyagok közt szerepel csokoládé aroma, vanillin és kakaópor is. (Lehet a kakaó miatt olyan drága ez a 100mg vasat és 0,35mg folsavat tartalmazó cucc).

Bízom benne, hogy a kezdeti eltéréseken (reggeli rosszullét kimenetele és a vashiány) túl nem lesz semmi negatív eltérés a Zselykés várandósságomhoz képest. Inkább csak jót szeretnék. Legyen rendben az a nyavalyás lepény végig, hogy ne kelljen befeküdni és Pöcök2 is legyen olyan ügyes, mint Zselyke volt, hogy minden értéke mindig megfelelt.
Következő időpontok: AFP-s vérvétel febr.11-én reggel 8-kor (jó lesz ehhez felkelni, hogy ne ébredjen fel mindenki- főleg a lány ne, hogy én 3/4 7-kor elindulhassak, hogy BKV-val beérjek a Baross utcába), 19 hetes genetikai ultrahang március 7-én délután. Arra remélem Viktor is jön és mostanra talán a hiperszuper készülék esetleges kezelése sem okoz majd gondot a dokinak... kapjunk képet, amin látszik is valami és ha nem szégyellős, valljon színt, hogy leányzó, avagy legény. Belegondolni is furcsa, hogy Zselyke után kezdjek valamit egy esetleges fiúval, de mégis olyan "különös" érzésem van ezzel kapcsolatban, de ezt már Viktornak is mondtam.
Lehet fogadni, hogy ki szerint mi lesz :)

Tegnap az apjáig sétált

Tegnap este Zselyke egyszer csak úgy döntött, hogy most van itt az idő a tipegést bemutatni Apának, nem pedig akkor, mikor ő kérte... hiába, mindennek akkor van itt az ideje, mikor a babó úgy érzi és érdemesnek tart minket arra, hogy szem/fültanúi legyünk :)
Az ebédlőasztalnál állt, majd óvatosan kifordulva, elengedte a széket és 4-5 tipegéssel eljutott az apja kezéig, amit megragadva és jelezvén az egyértelműt, pillanatok alatt a karjában kötött ki. Jól tervez és tökéletesen kivitelez. S mivel mindehhez szép is, még sokra viheti az életben a mi okos lányunk!

Reggeli huncut

Zselykét reggel megpróbálta Mesi többször is lefényképezni... nos, nem sok sikerrel, mert a kisasszony állandó mozgásban van, de legjobb esetben is hadonászik. Mikor a Süsü elkezdődött, annak a főcímdalára rázott egyet, majd ennyit engedett:

Még Süsüt nézve...

"Miért fotózol?

További két kép Mesi telefonjáról, amiket ma töltöttünk át:

Itt még próbált mászni az overálban :)

Cukorfalatom

Tipegős hétfő

Zselyke babó ma kétszer kettőt tipegett mindenféle segítség nélkül.

A reggelijét követően, természetesen még pizsamában a nagy játékrámolás kellős közepén úgy döntött, ő inkább Ginivel játszik a teraszajtónál. Mikor a kopogást is megunta, jobb kezében a távirányítójával, kiegyenesedett és célba vette a játéktárolóját. Kettőt tipegett, teljes koncentrációval, majd megragadta a játéktárolót és onnan pakolt ki mindent, ami nem volt a "helyén". Nagypapával odáig voltunk a gyönyörtől, majd, hogy sokkal büszkébbek lehessünk, még egyszer megismételte. A játéktárolónál felállt és szintén kettő hangyalépést tett, majd a biztos talponmaradás érdekében rámarkolt a járóka rácsára.
Kis lépés egy embernek, de KÉT nagy lépés Zselykénknek :)
Csak így tovább Babó, büszkék vagyunk Rád!

Újra kóstolt...

Ma megérkezett egy korábbi babás hírlevél gyorsasági játékán nyert 10g-os Sudocrem. Mivel Zselyke imád a kis dobozokkal játszani, engedtem neki, mert úgy tűnt, ezt nem tudja kinyitni...tévedtem. Annyi idő elég volt neki egy hosszabb békés dobálós, rágcsálós játékot követően, amíg kinyomtattam a céges adózásról szóló nyilatkozatot két példányban. Nyomtatás előtt még vígan rágcsált, nyomtatás végére oldalra nézek, ő a kanapénál áll, vigyorog, de fehér a szája körül minden. A fürdetőt követően ezt is sikerült lemeoznia... Gyorsan felpattantam, egy zsepivel letöröltem a száját, majd a kezeit, végül a kanapét, majd kezet mostunk és az ezt követő ebéd szerencsére elnyomta a jellegzetes krémszagot, ami átmenetileg szájszag is volt.
Igyekszem úgy intézni, hogy a popsikrém, a sampon és egyebek kimaradjanak a repertoárból, de hihetetlen a kisasszony! Nem könnyű megúszni az ilyen akciókat :(

"Pöcök 2nd edition"

Ez a vallomás/bejegyzés már érett egy ideje, de így, a babonás időszak letelte után vált esedékessé, hogy nyilvánosságra hozzam: Többen vagyunk, leszünk! Zselyke babó kistestvért kap :)
Jó is ez a kicsit későbbi és írásos vallomástétel, így legalább kiderül, ki is olvassa, amit írok (már ha utána vmilyen módon gratulál, vagy jelentkezik).

Most, hogy letelt a 12 hét és a mai ultrahang is megvolt, jöjjön, ami kimaradt Ketteskével kapcsolatban:
A Télapó hozta meg a gyanúnkat beigazoló két csíkot. Karácsonykor a szűk család már tudta, hogy eggyel többen vagyunk. Közvetlenül a szentlőrinci utazásunk előtt mentünk el a dokihoz, ahol is beazonosították az akkor 2cm-es (CRL) babócát. Szilveszterkor a lányok is megtudták a szomszédban, voltak is rögtön aranyköpéseik: Rozóé: "Lilli, neked fiad lesz, vagy lányod!", majd kaptunk Saroltától egy igazán jó tanácsot arra vonatkozóan, hogy kezeljük, ha ez, ha az: "Ha fiú lesz, kell neki egy sárkány vár...Ha lány, akkor póni palota!". Még jó, hogy van segítségünk! :)

Az első kép, 8hetes 4napos (12.19.)

A mai vizsgálat elviekben délben lett volna, gyakorlatilag negyed 2-kor sikerült is bejutnom, hiába, éljen egy női klinika, ahol mindenki terhes, így tuti arra vár, mint te és bár előbb adtad be a papírod, ki tudja milyen sorrendben hívják a számokat... No most már mindegy, bár pár órája, a rácsosra ült hátsómmal, a fájó hátammal és a korgó gyomrommal még nem volt az. De mindenre van gyógyír. Pillanatok alatt megláttam bent a doktornéni által rögvest megdicsért babánkat, aki mostanra egészen babaszerű lett (bár az uh kép megint hagy némi kívánni valót maga után- kár volt ráközelíteni szerintem). Ketteske tökéletesen oldalt feküdt, úgy láttam a gyerekünket, ahogy Zselykét ultrahang alatt sose és csak lestem, hogy lehet egyeseknek ilyen oldalt fekvő képe. A kapott dicséretnek, miszerint "Milyen szép és jó baba, ő az első ma, aki rendesen fekszik.". Láttam a fejét, az orrát, a pocakját, a lábait, talpait külön is és a bal kezének az ujjait. Azok ugyanis elől voltak, de miután nemleges választ adtam a látom-e az ujjait kérdésre, a nő ráközelített nekem és tényleg ott voltak akkor már a vékony kis ropiujjak, szépen sorban :) A jobb keze a mellkasán keresztben volt, felfelé- biztos pihengetett. Röviden, tömören minden rendben volt, a nyaki redője normál értéken van, semmi para (egyelőre). Ma már 66mm-es CRL-lel rendelkezett, azaz a feje búbjától a popsijáig már 6,6cm a gyerek. Ezzel a számolt 12 hetes és 2 napos korával ellentétben 12 hetes és 6 napos. Ilyenek Zselykénél is voltak, bár Viktorral a kedvenceink akkor is a becsült tömegek és az egyre növő +/- hibahatárok okozta valódi testömegek lehetősége volt.
Jöjjön a legújabb gázfelhő, amit látva Viktor persze megkérdezte, hogy kellett-e érte fizetni... most nem. Anno Zselyke pofijáért kellett, most  nem.

A mai kép, 12hetes 2 naposan (01.16.)

A "Látatlanok" kedvéér: a bal oldali felső kör a feje és az elnyúlt zsák abból kiindulva a pocakja. Esküszöm jobb volt messzebbről/kisebb babával, más felbontással, de hát ez van. Majd ha kijön, biztos szebb lesz!

Tegnap gondolt egy nagyot

és az esti fürdés közben belenyúlt a gyógyszertári fürdetőkrémbe. Ezzel nem is lett volna semmi baj, ha lemossa, magára keni és nem azt teszi, ami mellett döntött- sőt mi több, így utólag átgondolva egyértelműen ez volt a szándéka: MEGKÓSTOLTA! És bár semmi extra baja nem lehet egy pár ujjról történő nyalintástól, a kisasszony nem fintorgott, nem köpte ki, hanem lenyelte. Ezek után elvettem a tégelyt és legközelebb nem engedem belenyúlni, ki tudja... :)

Tél, szánkózás- egyre jobban szereti!

Zselyke babóval tegnap délelőtt voltunk a gyerekorvosnál, mert mint kiderült, ekcémája van. A hatalmas hónak köszönhetően gyalogosan, meitai-ban csücsülve tette meg az utat. Mire oda-, majd hazaértem vele, úgy gondoltam, hogy az összesen egy órányi séta a hidegben nekünk elég volt, így ő kimerülve "hullott" a párnájára én pedig a fotelba.
Ma más terveim voltak: az egyedüli tervezett program a szánkózás volt a reggelijét követően. Szerencsére vidáman ébredt, nagyon jól evett (újra az általam megszokott 4 szelet kalácsát ette meg vajasan), majd miután mi is ettünk Mesivel, beöltöztettem a lányt és irány Pista kert része a csupán macskák által érintett hóval. Majd megszakadtam az egyébként nem hosszú úton, amíg egyik kezemben a gyerekkel, másikban a szánkóval végre felértem a szánkózás kiindulási pontjára. Hiába, babóka már nem olyan könnyű, ráadásul a nagy lila kezeslábasában nem is igazán van rajta jó fogás. Merev a gyerek a ruhában, ráadásul nagy is. Azért odaértünk, majd gyorsan bekötöttem és indulhatott a móka. Mesi is csatlakozott hozzánk, majd olyat csinált, amit a lány kevésbé fitt, vagy rohangálós anyja és nagyapja sem az elmúlt alkalommal: futott a szánkóval, így csak úgy repült Zselyke baba :)

 

 

Volt is nagy vigyorgás, majd pár hosszú rohanást követően alkotott is valami hümmögő szánkó-dal féleséget :) Ha gyorsan húztuk, vigyorgott és közbenn "Hmmmmmmmmmmm"-ögött!
Megpróbáltam megörökíteni, hogy ért fülig a szája, mikor húzzák és megérkezik, de egyszer Gini ugatása törte meg a rendet, másszor egyszerűen "csak gyors" a mozgás. Mindenesetre jöjjenek a videók, hogy suhant a lány a hóban:

Csupa maszat

Zselyke reggelire kakaós csigát kapott, amit úgy tűnik egyszerűen imád és persze úgy is néz ki tőle, mint egy igazi KISGYEREK :)
Mikor észrevette, hogy fotózom, heves integetésbe és grimaszolásba kezdett- ezért vannak szellemképes praclijai:

"Miért kell fotózni???"

Olyan gyors, hogy csak na...

"Áááá!"

Csupacsoki mancs :)

Hamm, de finom!

"Küldetés teljesítve, nincs több kakaós csiga" :)

Zselyc kanállal (is) eszik

Zselyke babó a mai evés alatt úgy érezte, hogy megint kézzel nyúl bele az ételbe és kellő képpen trancsírozva, ide-oda kenve az ételt a kezein, a tányéron és az arcán, jó ügyet szolgál. Rávettem, hogy fogja meg a kanalát, amivel a szokásos napi cseppeket kapta, mert én villával etettem és áttértünk a knaál használatra Zselykével a főszerepben. Nagyon élvezte, mikor a szájába tette és sikerült vele valami falathoz is jutnia: KUNCOGOTT :) Egy-két ügyes mozdulat után, felvettem a mai ebédjét videóra. Ugyan néha bal kézzel is belenyúlt és többször próbálja még fordítva tartani a kanalat, mint kéne, de élvezte és ahhoz képest, hogy ténylegesen először csinálta, jól ment neki így is az evés!
Ilyen ügyes volt:

Hétvégi események

Igazán program gazdag hétvégénk volt. Szombat délelőtt Tomiékhoz mentünk, hogy élőben is megnézzük Bálintot és azért is, hogy a karácsonyi ajándékok a helyükre kerüljenek. Gergőnek nagyon tetszett Matuka és a diavetítős Verdás könyv és nagy örömömre Bálintnak is tetszett amit horgoltam neki (egy egyszerű, akár felköthető, két fityegő "lábbal" rendelkező, fakarika hasú vmi :)). Zselykének pedig Bálint tetszett! Olyan aranyos volt, mikor odalépegetett Eszterhez és időről időre meg-megnézte :) Mostanra Zselyke és Gergő is egész jól eljátszott, hiába, ahogy nő a lány, egyre használhatóbb játszópajtás lesz belőle. Autókat szereti, a diavetítő képes korongjaiért odavolt, a Szamos szaloncukorért nem kevésbé... Gergő ráadásul olyan jószívű volt, hogy egyszer csak egy egész szaloncukrot adott a lánynak, aki be is tömte, majd kissé csokisan vigyorgott, dolga végeztével. Túl sok nyállal, ráadásul csokis nyállal jár egy egész szaloncukor.
Igazi nagybetűs esemény is történt: ZSELYKE LÉPETT EGYET! Szó szerint csak egyet, de ennél nem dőlt el. Viktor próbálja időnként szabadon engedni, hogy ne kapaszkodjon a kezünkbe, mikor áll. A kádban, vagy egyszer-egyszer játék közben is megfeledkezik magáról, vagy a külvilágról- ki tudja,- és elengedi amibe kapaszkodik. Pár másodpercig egész ügyesen áll egyedül. Szombaton Tomiéknál háromszor lépett egyet egy-egy ilyen eleresztést követően. Az első kettőnél azon nyomban dőlt is... de a harmadiknál egy lépés előre és megtartotta magát! Szépen lassan, de biztosan haladunk :) Zselyke nagyon szép pöttyös ruhát kapott egy cicás leggings-szel, amibe nyárra bele is nőhet. Igazi NŐ a babó! Ha kap valamit, ami szép, rögtön próbálgatja. A ruhát is tekerte a nyaka köré, így nem ütközött ellenállásba, hogy felpróbáljuk. A héten Viktor hozott egy zacskónyi hajba valót, amit direkt a lánynak küldött Szilvi. Zselyke bőszen nézegette a több színű macis hajgumikat- hosszas percekig nézte és vigyorgott és boldog hangokat hallatott :) A csattoknak és a hajpántnak is külön időt szentelt. Már csak arra kell majd rávenni, hogy a hajpántot is eltűrje a fején, ne csak a nyakán, mert az oda való.
Eszter csinált babóról pár csodaszép képet:

A tükör mindig leköti...

És a rajta lévő "pufi" pingvines matricák

Mérges arc nélkül nincs fotózás :)

Megszeppent

Szaloncukortól alig csokisan :)

:D

Szombat délután Zselyke hatalmasat aludt, akkorát, hogy Saroltáék a szomszédban már kezdtek kétségbeesni, hogy elmarad a beígért "vendégség". Átjöttek játszani Zselykével és a karácsonyi ajándékaival. A pajta a lányoknak is nagyon tetszett, egész estig hallgattuk az állatokat, ráadásul Rozó is jól elvolt a szülinapi F.Pr.zsiráffal, így időről időre az is felkacagott :) Cuki az óriás kukac átmenetileg lekerült a nappaliba, róla kiderült, hogy ösvénynek, akadálypályának és több férőhelyes "járműnek" sem utolsó, így valószínű jó sokáig örül majd neki a lány. Most is odabújt hozzá és ölelgette, ahogy az apja lehozta, majd a vacsoraidőre időzített visszaszállításnál a múltkorihoz hasonló módon kétségbeesett, "Hova viszitek a kukacot?" jelleggel.

Vasárnap délelőtt Kati és Fáni jöttek megnézni a lányt, aki csoda jól aludt, mint aki érzi, hogy ha szokott időben ébred és délelőtti alvás is lesz, lehet átalussza a vendégséget. Hihetetlen módon, de 9:18-ig aludt! Jó kedvű volt, mikor 11 körül ideértek. Igyekezett szépen lassan mindent megmutatni, amit tud: halandzsázott, boldogan sikítozott, játszott, mosolygott, grimaszolt, barátkozott, majd jól elfáradt. A végére (du 1-re) olyan kimerült lett, hogy többször esett el, borult fel, csúszott meg, mint az elmúlt hónapban szerintem összesen. Megebédelt, majd beájult a kiságyába. Ajándékba megkapta eddigi legnagyobb rongybabáját, aminek megörült, meg is ölelgette rögtön, mikor megkapta, majd előkerült az, ami úgy tűnik most minden hasonló játéknál jobban tetszik: egy fa puzzle. Háziállatok vannak rajta, jó vastag fából és az egész alakokat lehet a helyükre illeszteni. Vagy a grafika, vagy az, hogy végül is minden állatot ismer a képről, de olyan hatással van rá, hogy reggel is ezzel játszott. Kiveszi a figurákat, megnézi (néha megcsócsálja őket), majd ha mondom és mutatom, hogy tegye vissza a helyére, mert ott is nyuszi van és a kezében is, leteszi. Már csak azon lenne mit csiszolni, hogy ne fejjel lefelé, de ami késik, nem múlik! (18 hónapos kortól ajánlottak az ilyen típusúak, ahhoz képest nagyon is ügyes!)

Szilveszteri csoportkép

Egyszer csak úgy, alakult, hogy egy pillanat alatt megszállt minden gyerek!
Íme a "kicsi a rakás" fotónk a lányokkal: