tudtuk meg Viktorral, hogy úton van Zselyke. A képek mappában ráakadtam erre az "első képre a gyerekről", ahogy Viktor hívja:
Tavaly március 5-én hajnalban csináltam meg a terhességi tesztet, ami bizony két csíkos lett :) Nagy volt az öröm nem sokkal 6 után, majd visszabújtunk aludni. Azóta féltem, lesem a lányt, hogy fejlődik, mit csinál. Már lassan fele annyi időt lesz idekint, mint amennyit a pocakomban volt és csupán annyi változott, hogy a korábbi köldökzsinórból mára egy láthatatlan lélek-szál maradt, ami összeköt minket :)
Család lettünk, november 10-e óta látom az arcát, a szemét, foghatom a kezét, hallom a hangját és örülök, örülünk neki minden nap, minden percben. Jó anyának lenni!
KÖSZÖNÖM Zselyke, KÖSZÖNÖM Viktor! :) :***
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése